Egységes németországi zárlat szükséges Angela Merkel szerint

A legtöbb tartományban meghaladja a százas határértéket a hétnapi fertőzésgyakoriság.

Berlin, 2020. november 9. Angela Merkel német kancellár felveszi védõmaszkját egy sajtótájékoztatót követõen Berlinben 2020. november 9-én. Merkel kijelentette, hogy a német-amerikai barátság közös kincs, amelyet tovább kell gyarapítani, valamint hozzátette, hogy Joe Biden, az Egyesült Államok következõ elnöke évtizedes bel-, és külpolitikai tapasztalattal rendelkezik, és jól ismeri Németországot és Európát. MTI/DPA/AP/Michael Kappeler Fotó: Michael Kappeler

Angela Merkel kancellár szerint rövid, de szigorú, és tartományokon átívelően egységes zárlat szükséges a koronavírus harmadik fertőzéshullámának megfékezéséhez Németországban – mondta a szövetségi kormány helyettes szóvivője ma Berlinben. Ulrike Demmer elmondta, hogy a kancellár szerint a járvány állását mutató szakmai, tudományos adatok alapján helyes minden törekvés, amely a szabályok szigorítása és egy rövid, országosan egységes zárlat felé mutat.

A napi új regisztrált fertőződések számának alakulása a húsvéti ünnepnapok torzító hatása miatt nem ad pontos képet, a a koronavírus-fertőzés miatt

az intenzív kórházi ápolásra szorulók számának növekedése viszont világosan mutatja, hogy gondoskodni kell a járvány lassításáról

– fejtette ki a helyettes kormányszóvivő. Hozzátette: az a legfontosabb, hogy stabilan száz alatt legyen az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság, vagyis az előző hét napon regisztrált fertőződések százezer lakosra vetített száma. Kiemelte: a kancellár szerint

országosan egységes előírásokra van szükség,

és a tartományonként széttartó szabályozás nem járul hozzá a járványhelyzet javításához.

Ugyancsak rövid – legfeljebb néhány hetes –, és országos zárlatot sürgetett szerdán Markus Söder bajor miniszterelnök, aki a tartományi kormány ülése után tartott müncheni tájékoztatóján kiemelte: megfontolandó, hogy egy szövetségi szintű törvénnyel biztosítsák a szabályozási egységet az úgynevezett vészfékrendszer alkalmazásának ügyében. A vészfékrendszer lényege, hogy vissza kell állítani a második hullám enyhülése révén március elején felfüggesztett korlátozásokat, és újabb szigorításokat is be kell vezetni azokban a tartományokban, járásokban vagy városokban, amelyekben tartósan – egymás után három nap – száz fölött van a hétnapi fertőzésgyakoriság.

Ez a mutató a húsvét előtti utolsó napon, április 1-jén országos szinten 134,2 volt,

és a legtöbb tartományban is meghaladta a százas határértéket, de a korlátozásokat nem mindenütt állították vissza és szigorították meg, ami politikai vitákhoz vezetett.

Az intenzív és baleseti ellátási terület szakmai szervezetének (DIVI) szerdai összesítése szerint országszerte 4439 embert ápolnak az intenzív osztályokon a Covid–19 miatt. Ez csaknem húszszázalékos növekedés az egy héttel korábbi 3729-hez képest. A Covid–19 miatt intenzív osztályon fekvők 56 százaléka, 2478 ember szorul gépi lélegeztetésre. Országszerte 23 868 intenzív ellátási ágyat üzemeltetnek, ezek közül 3104 szabad.

Bajorország a Szputnyik beszerzésére készül. Milliós nagyságrendben vásárolhat a koronavírus ellen Oroszországban kifejlesztett Szputnyik V vakcinából Bajorország, amennyiben azt engedélyezi az Európai Unió – jelentette be szerdán a német tartomány miniszterelnöke. Markus Söder a tartományi kormány ülése után elmondta, hogy Klaus Holetschek egészségügyi miniszter szerdán aláír egy előszerződést 2,5 millió adag Szputnyik V vakcina megvásárlásáról. Markus Söder elmondta, hogy valószínűleg júliusban kezdhetnek oltani Bajorországban az orosz vakcinával. (MTI)