Kijátsszák a rendszert a migránsok?

Havonta ezer „menekült” kér menedéket Berlintől, akiket már Görögország is menekültként ismert el.

Leszbosz, 2020. szeptember 17. A Moria és Mitílíni, Leszbosz szigetének központja közötti országúton mennek illegális bevándorlók 2020. szeptember 17-én. A menedékkérők a moriai befogadótábort szeptember 9-én elpusztító tűz miatt fedél nélkül maradtak, de a szigeten létesített új táborba nem akarnak beköltözni, helyette Németországba utaznának. A leégett tábor mintegy 12 ezer migránsnak adott ideiglenes otthont. MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz Fotó: Pétrosz Jannakurisz

A bajt nem ide kell hozni, hanem ott kell segíteni, ahol baj van – úgy tűnik, a magyar kormány álláspontját egyre inkább magáévá teszi Németország is, amely 2015-ben, az európai migrációs válság csúcsán a nyitott határok politikáját választotta. A Welt am Sonntag vasárnapi lap értesülése szerint ugyanis a berlini kormány visszaküldené Görögországba azokat a menedékkérőket, akiket már korábban menekülteknek vagy oltalmazott személyeknek nyilvánított Athén, de közben mégis Németországba érkeztek.

Berlin állná a visszaküldött személyek ellátási költségeit is, akár szállodaszobákat biztosítana számukra Görögországban. Berlin új terve mindössze Athén visszafogadási hajlandóságán múlik.

Az illegális bevándorlási hullám mellett havonta mintegy ezer olyan ember folyamodik menedékkérelemért Németországban, akiket Görögország már menekültként ismert el. Őket eddig azért nem küldték vissza, mert a német bíróságok megítélése szerint nem kapnak megfelelő ellátást Görögországban, de még az a veszély is fenyegeti őket, hogy fedél nélkül maradnak.

– Kolduslét fenyegeti őket, és egy olyan élet, amely nem felel meg az emberi jogi előírásoknak

– ezzel az indokkal tiltotta meg néhány nappal ezelőtt egy osnabrücki bíróság, hogy két, Görögországban már menekültstátussal rendelkező szíriai nőt visszatoloncoljanak. Németország csupán négy menekültet küldött vissza Görögországba 2016 óta – írja az Exxpress osztrák hírportál. A német bevándorlási hivatal márciusban azt közölte, hogy a Görögországban már menekültstátussal rendelkező bevándorlók menedékkérelmi eljárását tavaly december óta szünetelteti.

Életkép Görögországban. Berlin szerint a menekültekre kolduslét vár a dél-európai tagállamban Fotó: Pétrosz Jannakurisz / MTI/AP

Alexander Throm, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) parlamenti képviselője piszkos játszmával vádolta meg Athént.

– Menekültstátust adnak a migránsoknak, azonban nem nyújtanak nekik megfelelő ellátást, s hagyják, hogy gyorsan tovább utazzanak. Ennek véget kell vetni

– közölte a politikus. Linda Teuteberg, az ellenzéki liberális FDP képviselője szerint a másodlagos migráció az európai menekültügyi rendszer Achilles-sarka. A menekültként vagy oltalmazott személyekként nyilvántartott bevándorlók ugyan szabadon utazhatnak az Európai Unió tagállamai között, de nem telepedhetnek le másik tagországban – írja az InfoMigrants hírportál.

A 2019 nyarán hivatalba lépett jobboldali athéni kormány elődjénél sokkal határozottabban lép fel az illegális bevándorlás ellen, de cáfolja a rossz bánásmódról szóló német vádakat. Nótisz Mitarákisz görög bevándorlásügyi miniszter szerint Görögország segítséget nyújt a menekültekként elismert személyeknek abban, hogy lakást találjanak és állami támogatást igényeljenek.

– Az viszont a saját felelősségük, hogy közben állást keressenek. Nem biztosítunk életre szóló segélyeket azoknak, akik nem dolgoznak

– hangsúlyozta. Görögországban becslések szerint jelenleg nyolcvanezer menekült, illetve menedékkérő tartózkodik.

A Görögországból induló, Magyarországot, Ausztriát és Németországot is érintő nyugat-balkáni migrációs útvonalon közben lankadatlanul zajlik az illegális bevándorlók menetelése. Január és március között több mint ötezer ember nyújtott be menedékkérelmet Ausztriában, ami 42 százalékos növekedés az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A bevándorlók 82 százaléka férfi – írja az Exxpress, amely szerint főleg szíriai, afgán és marokkói állampolgárok érkeznek. A hírportál megjegyzi:

mindez úgy lehetséges, hogy a koronavírus-járvány közepette szigorú határőrizetet rendeltek el az EU tagállamai. Az osztrák aggodalmakat Bakondi György, a magyar miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadójának április elején elhangzott kijelentése is alátámasztja: eszerint az év első három hónapjában több mint huszonöt és fél ezer illegális migránst fogtak el Magyarországon, ez az adat tavaly, ugyanebben az időszakban kilencezer volt.

Mindeközben márciusban a Földközi-tenger középső medencéjében négyszeresére nőtt, a nyugati medencében megkettőződött az Európai Unióba irányuló illegális határátlépések száma az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest – közölte a napokban az EU határ- és partvédelmi ügynöksége, a Frontex.