Szerbia öles léptekkel halad a nyájimmunitás felé

Szerbia a beoltottak számarányát tekintve világviszonylatban is ott van az élmezőnyben. Mi a siker titka? Lapunknak a járvány elleni küzdelem frontvonalában harcoló egészségügyi szakemberek nyilatkoztak az elmúlt esztendő tapasztalatairól, a vakcinák hatékonyságáról, az áhított nyájimmunitás eléréséről. Elmondásukból kiderült, hogy a helyzet sokat javult, de korai még hátradőlni: olykor más a valóság, mint a matematika.

Belgrád, 2021. február 26. Emberek pihennek, miután megkapták a koronavírus elleni oltást a Belgrádi Vásár területén kialakított oltóközpontban 2021. február 25-én. A hétmilliós lélekszámú Szerbiában már 1.3 millió adag oltóanyagánakot felhasználtak. MTI/EPA/Andrej Cukic Fotó: Andrej Cukic

Bár az elmúlt napokban kicsit lassult az oltási tempó, de várhatóan hamarosan ismét lendületet vesz, hiszen újabb közel egymillió adag vakcina érkezett az országba. A folyamatos szállítás mellett a jó oltási eredményekhez az a finomhangolás is hozzájárult, amivel sikerült a lakosság különböző rétegeit megszólítani. Ami a száraz adatokat illeti: nemrég még a nyolcezerhez közelített, mostanra a hatezerhez áll közelebb a kórházban ápolt koronavírusos esetek száma. Közel 670 ezer fertőzöttet regisztráltak a járvány kezdete óta, a halálos áldozatok száma a napokban haladta meg a hatezret. A hivatalos statisztikák szerint a halálozási ráta 0,9 százalékos. A beadott oltások száma nemrég haladta meg a 3,1 milliót, ebből mintegy 1,3 millióan már az ismétlést is megkapták. Az oltás egyébként önkéntes, az oltóanyag típusa is kiválasztható: a kínai Sinopharm, az orosz Szputnyik V, a Pfizer–BioNTech és az AstraZeneca szerepel a palettán, illetve a Moderna is, de ez utóbbiból nem érkezett még szállítmány.

A matematika és a valóság

– Meglepő módon nagyon sokan annak alapján ítélkeznek, az alapján döntik el, hogy felveszik-e a védőoltást vagy sem, hogy az honnan érkezik.

Ezért is volt nagyon fontos Szerbia szempontjából, hogy legalább háromfajta vakcina álljon rendelkezésre. Ezt jól felismerték az itteni döntéshozók, és a nyugatinak tekintett védőoltások mellett az orosz és a kínai védőoltás is elérhető – magyarázta lapunknak a szerbiai oltási hajlandóság hátterét Nebojsa Bohucki. A Szabadkai Közegészségügyi Intézet magyarul is kiválóan beszélő epidemiológusa a bizonytalanság okát abban látta, hogy az elmúlt harminc évben a szerbiai társadalom különféle kihívásokkal volt kénytelen szembenézni, ezért tapasztalható bizonyos fokú megosztottság is, amely részben a múltban, részben a hagyományokban, részben más jellemzőkben gyökerezik. Kiemelte, hogy a politikusok és az ismert közéleti személyiségek példája is nagyon sokat nyom a latban, hiszen a tapasztalatok szerint sok egyszerű ember ezek alapján dönti el, hogy felveszi-e, illetve hogy melyik védőoltást veszi fel. Figyelmeztetett arra is, hogy a vakcináció különösen nagy kihívás az internet korszakában, amikor álhírekkel bombázzák az embereket. Szerinte az is gond, hogy nem egyformán viszonyulnak az egyes országok, az egyes kormányok a jelenlegi helyzethez. – Van, ahol igyekeznek a már kifejlesztett oltóanyagokból minél többet beszerezni és megszervezni a lakosság gyors immunizációját. Eközben más országok saját oltóanyag kifejlesztésén dolgoznak, mialatt a vírus mutálódik, új vírustörzsek alakulnak ki, ezért lenne fontos a gyorsaság. A lakosság tömeges és gyors beoltása az egyetlen járható út – mutatott rá.

Sorban álló emberek várják, hogy megkapják az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyártó cég koronavírus elleni vakcináját a Belgrádi Vásár területén kialakított ideiglenes oltóközpontban.
Fotó: Darko Vojinovic / MTI/AP/

– Hogy mikor érheti el Szerbia a sokat emlegetett nyájimmunitást?

Annak ellenére, hogy lényegében most már optimista vagyok, mégis óvatosságra intenék ezzel a fogalommal kapcsolatban mindenkit.

Egyre nő a beoltottak száma, csökken az új fertőzötteké is, de egy dolog a statisztika és a matematika, és egészen más tud lenni a valóság. Az viszont tény, hogy minél több embert oltunk be, annál közelebb kerülünk a kollektív immunitáshoz. Ehhez azonban a lakosság kétharmadát, de lehet, hogy 70-80 százalékát is be kell oltani – latolgatta a szakember. Bohucki arra is rámutatott, hogy a cél világszinten valójában még messze van. – A nyájimmunitás fogalmával óvatosan kell bánni, hiszen a vírus még tartogathat meglepetéseket. Főleg hogy azt tapasztaljuk, hogy a kormányok és nemzetközi szervezetek, köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is felkészületlen volt az ilyen helyzetekre. Kezdetben a bezárkózással próbáltak harcolni a járvány ellen, de kiderült, hogy nem ez a megoldás, hiszen az élet nem állhat le. A korábbi történelmi tapasztalatok is azt mutatják, hogy egy-egy járvány természetes úton is elmúlik. Ehhez azonban nagyon hosszú idő kell, nagyon sok áldozattal járna, mire végül egy olyan mutáns válna dominánssá, amelyik már nem betegíti meg az embereket, illetve csak enyhe tüneteket okoz. De ez is csak feltételezés, egyelőre még mindig ott tartunk, hogy nem ismerjük eléggé a vírus természetét – értékelte a jövő kihívásait a szakorvos.

Csapatmunka

Námesztovszki László, a Zentai Közkórház Covid-részlegének főorvosa több mint egy éve teljesít szolgálatot a munkatársaival az úgynevezett vörös zónában. Lapunk megkeresésére elmondta, hogy Szerbiában jók ugyan az oltási eredmények, és a járványgörbe is lefelé ível, de még korai enyhíteni az intézkedéseken, nem szabad abba a hibába esni, hogy hamis biztonságérzet alakuljon ki. – Továbbra is be kell tartani a járványügyi előírásokat, ugyanis messze még a nyájimmunitás – figyelmeztetett. – Az egészségügyben dolgozók kimerültek a több mint egy éve tartó járvány elleni harcban. Az a fiatal és dinamikus, szakmailag motivált csapat, amelynek vezetésével megbíztak, sok mindent tapasztalt, és ma már hatékonyabban tudjuk a betegeket kezelni, mint kezdetben.

A bajban mutatkozik meg, hogy mennyire fontos az összetartás, és mára nagyon összekovácsolódtunk

– fogalmazott az aneszteziológus szakorvos. Azt is elmondta, hogy ő és a felesége is már decemberben átestek a koronavírus-fertőzésen. Otthoni izolációban, közepesen súlyos tünetekkel, mintegy kéthetes betegszabadság alatt vészelték át a kórt, kórházi kezelésre nem szorultak. Már megkapták a Pfizer védőoltás második adagját is, és mindenkinek azt ajánlja, hogy vegye fel valamelyik oltást. A szakmai tapasztalatai is azt mutatják, hogy a középkorosztály, a krónikus betegek és a cukorbetegek a legveszélyeztetettebbek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tünetekkel időben kell jelentkezni, mert most már egyre több tapasztalatuk van és egyre hatékonyabban tudják kezelni a fertőzötteket. Azt is elárulta, hogy az eddigi praxisa során két olyan eset volt, amikor az első dózis felvétele után megbetegedett valaki, olyan viszont nem volt, hogy a második adag után jelentkeztek volna a fertőzés tünetei.

Szerb egészségügyi dolgozók védőruhában. Több mint egy éve a frontvonalban.
Fotó: Oliver Bunic / Bloomberg

Horváth Kornél a vajdasági Kishegyesen nőtt fel, akárcsak Rúzsa Magdi vagy Lajkó Félix. 2010-ben határozta el, hogy életcélja a betegápolás lesz, ezért csatlakozott a már ötszáz éves múltra visszatekintő Istenes Szent János Betegápoló Irgalmas Rendhez. Jelenleg egy bresciai kolostorban él, gyógyszerészasszisztensként dolgozik az irgalmas rend által működtetett ottani kórházban, ahol koronavírusos betegek ellátását is végzik. – A vírus létezik, ez nem vitatható. Egyedüli védelem az oltás, valamint a jó immunrendszer. Utóbbit a tapasztalataim szerint is vitaminbevitellel és fizikai aktivitással lehet erősíteni. Nem kell tétovázni, fel kell venni a vakcinát. Számos más védőoltást is kaptunk már életünk során. Mint az egészségügyben szolgálatot teljesítő szerzetes, még februárban megkaptam a vakcina mindkét adagját. A Pfizer-BioNTech védőoltását vettem fel, mindegyik vakcina jó, de ha lehetett volna választani, a kínait kértem volna. Olaszországban még mindig nincs elég oltóanyag, de az utóbbi időben itt is halad az immunizáció. Most már mobil oltópontokon is zajlik az oltás, interneten kell regisztrálni előzetesen. Otthon, Szerbiában a család és a rokonok már mind felvették. Szerbia nagyon jól áll ilyen szempontból – mondta lapunknak a szerzetes.

Mind hatékony

A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a járványhelyzet már nem rendkívüli, hanem kedvezőtlen, viszont nem olyan ütemben javul, mint azt remélték. Az új mutációk a fiatalokat is súlyosan megbetegítik, több gyermeket is lélegeztetőgépre kellett kapcsolni. A múlt héten a korábbiakhoz képest lassabban zajlott az oltás, hétfőn azonban újabb közel egymilliónyi adag érkezett az országba, Szputnyik, Pfizer–BioNTech és Sinopharm. A régiók közül a főváros vezet, ha az oltottsági mutatószámokat nézzük. A mintegy 1,4 milliós városban már közel 400 ezer az újraoltottak száma. A 65 és 74 év közötti korosztálynak csaknem a 70 százaléka kapott már vakcinát. A beoltottak nagy többségének a kínai Sinopharm vakcináját adták be. Egy tízezer főn végzett, nemrégiben publikált kutatás azt mutatta, hogy minden Szerbiában elérhető vakcina megfelelő védettséget biztosít.

A minták vizsgálatát követően megállapították, hogy egyetlen haláleset sem történt, a védőoltást felvevők több mint 85 százalékának már az első oltás utáni második hétben kielégítő volt az antitestszáma. Ez az arány a második dózist követően 95 százalékra emelkedett.

A belgrádi Torlak virológiai intézet munkatársa 2021. április 15-én, miután bejelentették, hogy az intézetben megkezdõdött az új koronavírus elleni orosz oltóanyag, a Szputnyik V elõállításának próbája. A tényleges gyártás a tervek szerint május 20-án indul meg.
Fotó: Andrej Cukic / MTI/EPA/

Szerbiában egyelőre próbaüzemben, de gyártják – pontosabban kiszerelik – az orosz oltóanyagot. Reményeik szerint hamarosan megkezdődik a gyártás is, ami oda vezethet, hogy az ország exportálhat vakcinát. Oltóanyagból még úgy is bőség van, hogy nem mindenki tartja magát a szerződésekhez. – Tizenötmillió védőoltásra kötöttünk szerződést, ám a Pfizeren és a Sinopharmon kívül senki sem tartja tiszteletben a megegyezést. Ők viszont pontosak, mint a svájci óra, ami a kiszállítást illeti – panaszolta nemrég Alekszandar Vucsics szerb elnök. Hozzátette, hogy a szegényebb országok megsegítésére életre hívott nemzetközi szolidaritási programon, a Covaxon keresztül az ígért 96 ezer helyett 57 ezer védőoltást kapott az ország, hiszen úgy vélték, Szerbia nincs annyira rászorulva a segítségre. Közben az oltási kedv növelésére folyamatosan további „finomhangolással” próbálkoznak. A legújabb hírek szerint például a külföldi utazások lefoglalásakor egyben a koronavírus elleni védőoltás felvételére is lehet regisztrálni, ezzel is felgyorsítva az oltás folyamatát, illetve egyszerűsítve az utazást.