Újra Magyarországgal foglalkoznak Brüsszelben

Jövő héten a magyar és a lengyel média helyzete lehet téma a LIBE bizottságban, mégpedig a hetes cikkely szerinti eljárások margóján.

Brüsszel, 2020. október 8. Az Európai Parlament brüsszeli ülésterme a plenáris ülés kezdete elõtt 2020. október 8-án. Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Jövő héten a magyar és a lengyel médiaszabadságot veszik górcső alá az Európai Parlament állampolgári jogi (LIBE) szakbizottságában

– derült ki a bizottság frissített napirendtervezetéből. Lapunk úgy tudja, hogy a szerda délutáni vitára külső meghívottak, szakértők nélkül kerülhet sor, a tervek szerint azon kizárólag az európai parlament LIBE nevű bizottságának a tagjai vesznek majd részt. Az eseményt a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni hetes cikkely szerinti eljárások margóján rendezhetik meg, feltételezve, hogy a portugál EU-elnökség meghallgatást tart az ügyben júniusban. Ennek tényét még nem erősítették meg. Varsó és Budapest szerint a jogállamisági eljárások ezen szakaszában viszont nincs szerepe az EP-nek, így a szóban forgó kormányok képviselői már a tavaly őszi, hasonló LIBE-eseményen sem vettek részt. Úgy, ahogy az akkori, német EU-elnökség részéről sem érkeztek az ülésre.

Információink szerint a jelenlegi, portugál EU-elnökség egyelőre szintén nem erősítette meg, hogy részt venne a jövő heti EP-meghallgatáson.

(Magyarországgal szemben az Európai Parlament 2018 szeptemberében a Sargentini-jelentés alapján aktiválta a hetes cikkely szerinti eljárást, azóta a folyamat a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsban tart, eredménytelenül – a szerk.)

Slágertéma a sajtó helyzete

Lényegében bevettnek számít, hogy a magyar sajtó helyzetét firtatja a balliberális többségű EP, ráadásul a sajtó szabadságának a kérdése az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentéseinek is kiemelt témája. Az uniós parlament plenárisán legutóbb márciusban tartottak általános, az európai sajtó helyzetét firtató vitát: itt Věra Jourová bizottsági alelnök a Klubrádió „elnémítását” kérte számon a magyar kormányon. Ahogy arról lapunk is írt, a liberális cseh biztos akkor a magyar, lengyel és szlovén kormányfőknek is üzent, bírálva a sajtószabadság állapotát a szóban forgó országokban.

Épp Janez Janša szlovén miniszterelnök volt a résztvevője a LIBE egyik botrányosra sikerült, március végi ülésének: az EP-képviselők a szlovén média, valamint jogállamiság helyzetéről vitáztak volna, ám a tárgyalás megszakadt, mert a szlovén kormányfő által kért videót nem játszották le a szakbizottságban. Az ülést elnöklő liberális EP-képviselő akkor úgy érvelt: a protokoll szerint nincs lehetőség a LIBE ülésein felvételek bemutatására, ráadásul a szlovénok túl későn küldték el a szakbizottságnak a videót.

Varga Judit: Elkezdett kibújni a szög a zsákból?

„Az Európai Bizottság megnyitná a sajtótájékoztatóit és háttérbeszélgetéseit valamennyi újságíró számára, akár online is – derül ki az egyik brüsszeli hírportál a héten megjelent cikkéből. Korábban csak az akkreditált, brüsszeli tudósítóknak volt lehetősége ezeken az alkalmakon részt venni, a tervezet szerint azonban már mások is kérdezhetnének az EB sajtótájékoztatóin. Érdekes módon a magukat mindig elfogulatlannak, pártatlannak és toleránsnak feltüntető brüsszeli tudósítók rögtön kifejezték nemtetszésüket, hiszen már így is lehetősége van 10 [!] nem akkreditált újságírónak részt venni ezeken az eseményeken. Talán mondani sem kell, mennyire jó volna, ha olyan médiumok is részt vehetnének ezeken az alkalmakon, akik egyébként nem tudnának megengedni maguknak egy külföldi tudósítót. Nem pont a »pártatlanságukról« és »elfogulatlanságukról« hírhedt brüsszeli újságíróknak kéne a leghangosabban támogatniuk az olyan kezdeményezéseket, amelyek egyenlő feltételeket szabnának a »kollégák« között? ” – írta friss Facebook-bejegyzésében Varga Judit igazságügyi miniszter, bírálva a brüsszeli sajtóban alkalmazott kettős mércét.