A tulsai mészárlás áldozataira emlékezett Joe Biden

Az elnök egyúttal bírálta, hogy a feketék szavazati jogát támadás éri a republikánusok részéről.

Magyar Nemzet
Forrás: MTI2021. 06. 02. 9:30
BIDEN, Joe
Tulsa, 2021. június 2. Joe Biden amerikai elnök beszédet mond a tulsai mészárlás 100 éves évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen az Oklahoma állambeli Tulsa városban mûködõ Greenwood Kulturális Központban 2021. június 1-jén. 1921-ben Tulsa Greenwood kerületében, amely akkoriban - a jómódban élõ afroamerikaiakra utalva - a Fekete Wall Street nevet viselte, rasszista zavargások törtek ki, miután egy afroamerikai férfit egy fehér nõ bántalmazásával vádoltak. A fehérek szinte teljesen lerombolták a módos fekete negyedet, kifosztották az otthonokat és felgyújtották az épületeket. Becslések szerint többszáz halálos áldozata volt az esetnek és ezrek váltak hajléktalanná. A tulsai mészárlást az egyik legvéresebb rasszista tömeggyilkosságának tartják az Egyesült Államok történetében. A támadásért soha senkit nem vontak felelõsségre és az áldozatokat sem kárpótolták az elvesztett életekért és vagyonukért. MTI/AP/Evan Vucci Fotó: Evan Vucci
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Első hivatalban lévő amerikai elnökként emlékezett meg kedden Joe Biden a tulsai mészárlás századik évfordulójáról a helyszínen, ahol a történteket az Egyesült Államok egyik legsúlyosabb vérengzésének nevezte.

Az egyperces néma tiszteletadás után Biden arról beszélt, hogy a történteket túlontúl sokáig övezte néma csend.

– Amerikai honfitársaim, ez nem zavargás volt, hanem vérengzés, az egyik legsúlyosabb országunk történetében, és nem az egyetlen

– fogalmazott az amerikai elnök.

Joe Biden amerikai elnök beszédet mond a tulsai mészárlás 100. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen
Fotó: MTI/AP/Evan Vucci

– Vannak igazságtalanságok, amelyek annyira borzalmasak, rettenetesek és fájdalmasak, hogy nem maradhatnak eltemetve – jelentette ki Biden. Hozzátette:

– Amiről beszélünk, az száz évvel ezelőtt történt, és mégis én vagyok száz év alatt az első elnök, aki eljött Tulsába. Azért jöttem, hogy megtörjem a csendet, mert a csend csak elmélyíti a sebeket.

Látogatása során Joe Biden egyúttal bírálta azokat a konzervatív vezetésű államokat, ahol megítélése szerint a republikánus párti politikusok a választási törvények módosításával a feketék szavazati jogát, részvételi lehetőségét próbálnák korlátozni.

Az elnök a választójogot a legalapvetőbb jognak nevezte, amelyet szerinte példátlan támadás ért. A változtatásokat javasló republikánus politikusok a választási rendszer biztonságosabbá tételével indokolják a módosításokat, amelyek a többi között több tagállamban személyazonosításhoz kötnék a voksolást.

Az államfő bejelentett több intézkedést is, amelyekkel a hátrányos helyzetű közösségek helyzetén szeretne javítani. A Biden-kormány nagyobb összegben tervez szerződéseket kötni kis, hátrányos helyzetű vállalkozásokkal, ami a Fehér Ház szerint öt év alatt százmilliárd dolláros ráfordítást jelent. Több tíz milliárd dollárral tervezik megsegíteni a tartós szegénységgel küzdő városrészeket is.

Gyertyát gyújtottak a tulsai mészárlás évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen
Fotó: MTI/AP/John Locher

Az amerikai elnök találkozott a mészárlás három túlélőjével, akik gyermekként élték át a borzalmakat

– ma már mindannyian száz évnél idősebbek. Viola Fletcher, Hughes Van Ellis és Lessie Benningfield Randle arra kérte a szövetségi törvényhozást, hogy még az idén tegyen igazságot.

1921 májusának végén egy fekete férfit azzal vádoltak meg az oklahomai Tulsában, hogy megtámadott egy fehér embert. A vád soha nem nyert bizonyítást. Ennek ellenére feldühödött fehérek május 31-én és június 1-jén gyakorlatilag a földdel tették egyenlővé a város feketék által lakott Greenwood negyedét, és mintegy háromszázembert megöltek. Az erőszakért soha senkit nem vontak felelősségre, a vérengzésről hosszú ideig a sajtó sem számolt be, az áldozatokat pedig soha nem kártalanították.

A 106 éves túlélő Lessie Benningfield Randle azt mondta, még mindig emlékszik egy házra, amelyet lángok borítanak és a teherautókba pakolt holttestekre.

– Elég kicsi gyerek voltam, de emlékszem, hogy futottam és a katonák bejöttek

– mondta Randle a Reuters hírügynökségnek adott interjúban. Az erőszaknak végül a Nemzeti Gárda fellépése vetett véget Greenwoodban.

A 107 éves Viola Fletcher, a mészárlás legidősebb túlélője május elején vallomást tett a kongresszus előtt, és kijelentette, hogy Tulsa, valamint Oklahoma állam ellen jogi lépéseket tesz, valamint jóvátételt kér a támadásért.

– Soha nem fogom elfelejteni a fehér csőcselék erőszakosságát, amikor elhagytuk az otthonunkat. Még mindig látom, hogy fekete férfiakat lőnek le, fekete testek hevernek az utcán. Még mindig érzem a füst szagát és látom a tüzet. Hallom a sikolyokat

– tette hozzá a túlélő.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.