Első hivatalban lévő amerikai elnökként emlékezett meg kedden Joe Biden a tulsai mészárlás századik évfordulójáról a helyszínen, ahol a történteket az Egyesült Államok egyik legsúlyosabb vérengzésének nevezte.
Az egyperces néma tiszteletadás után Biden arról beszélt, hogy a történteket túlontúl sokáig övezte néma csend.
– Amerikai honfitársaim, ez nem zavargás volt, hanem vérengzés, az egyik legsúlyosabb országunk történetében, és nem az egyetlen
– fogalmazott az amerikai elnök.

Fotó: MTI/AP/Evan Vucci
– Vannak igazságtalanságok, amelyek annyira borzalmasak, rettenetesek és fájdalmasak, hogy nem maradhatnak eltemetve – jelentette ki Biden. Hozzátette:
– Amiről beszélünk, az száz évvel ezelőtt történt, és mégis én vagyok száz év alatt az első elnök, aki eljött Tulsába. Azért jöttem, hogy megtörjem a csendet, mert a csend csak elmélyíti a sebeket.
Látogatása során Joe Biden egyúttal bírálta azokat a konzervatív vezetésű államokat, ahol megítélése szerint a republikánus párti politikusok a választási törvények módosításával a feketék szavazati jogát, részvételi lehetőségét próbálnák korlátozni.
Az elnök a választójogot a legalapvetőbb jognak nevezte, amelyet szerinte példátlan támadás ért. A változtatásokat javasló republikánus politikusok a választási rendszer biztonságosabbá tételével indokolják a módosításokat, amelyek a többi között több tagállamban személyazonosításhoz kötnék a voksolást.
Az államfő bejelentett több intézkedést is, amelyekkel a hátrányos helyzetű közösségek helyzetén szeretne javítani. A Biden-kormány nagyobb összegben tervez szerződéseket kötni kis, hátrányos helyzetű vállalkozásokkal, ami a Fehér Ház szerint öt év alatt százmilliárd dolláros ráfordítást jelent. Több tíz milliárd dollárral tervezik megsegíteni a tartós szegénységgel küzdő városrészeket is.

Fotó: MTI/AP/John Locher
Az amerikai elnök találkozott a mészárlás három túlélőjével, akik gyermekként élték át a borzalmakat
– ma már mindannyian száz évnél idősebbek. Viola Fletcher, Hughes Van Ellis és Lessie Benningfield Randle arra kérte a szövetségi törvényhozást, hogy még az idén tegyen igazságot.
1921 májusának végén egy fekete férfit azzal vádoltak meg az oklahomai Tulsában, hogy megtámadott egy fehér embert. A vád soha nem nyert bizonyítást. Ennek ellenére feldühödött fehérek május 31-én és június 1-jén gyakorlatilag a földdel tették egyenlővé a város feketék által lakott Greenwood negyedét, és mintegy háromszázembert megöltek. Az erőszakért soha senkit nem vontak felelősségre, a vérengzésről hosszú ideig a sajtó sem számolt be, az áldozatokat pedig soha nem kártalanították.