A moldovai alkotmánybíróság április 28-án alkotmányellenesnek minősítve megsemmisítette a rendkívüli állapot bevezetésére vonatkozó parlamenti döntést, megnyitva az utat az előre hozott választások előtt, amelyeket az államfő július 11-re tűzött ki.
Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője lapunk megkeresésére elmondta: a májusi felmérések alapján három párt jut be a chișinăui törvényhozásba: a Maia Sandu köztársasági elnököt (képünkön) adó liberális Nyugat-barát Akció és Szolidaritás Pártja (PAS) negyvenszázalékos eredményre számíthat, az oroszbarát, szuverenista szocialisták (PSRM) harmincöt százaléknyi támogatásnak örvendenek, a populista, oroszbarát Sor párt pedig tíz százalékkal végezne a harmadik helyen. A szakértő szerint a végeredmény változhat a PAS javára a Nyugaton élő moldovaiak szavazataival, de még így is nehezen lesz többségük a százfős törvényhozásban.
– Ebben az esetben elhúzódó kormányalakítási tárgyalások várhatók, és ha a PAS elbukja a kormányalakítást, a szocialisták a Sor párttal próbálhatnak majd kormányt alakítani
– fogalmazott Barabás T. János. Hozzátette: az utóbbi forgatókönyv valószínűtlen, mert a Sor párt névadó elnökét sikkasztásért körözik, állítólag Izraelben bujkál, így zsarolható, tehát akár Sanduékat is támogathatja az Orhei városát vezető sikeres polgármester és bukott bankigazgató Ilan Sor – ha nem is kormánykoalícióban, de törvényhozási szavazással.
Az elemző fontosnak tartotta kiemelni, hogy Sandu felügyeli a titkosszolgálatot, és az ügyészségek élére is az ő emberei kerültek az elmúlt években, így várhatóan a szocialista pártelnök, volt államfő Igor Dodon ellen is felhozhatnak korrupciós vádakat, ezáltal is befolyásolva a kormányalakítást. Tovább bonyolódhat a helyzet, ha átlépi a hatszázalékos parlamenti küszöböt az öt százalék körüli támogatottságú nagyromán, fasisztoid, a romániai választásokon meglepő sikert elérő Románok Egyesítéséért Párt moldovai listája, illetve az egyszerre EU- és oroszbarát Renato Uszátij Blokk.
– A kormányalakítás a színfalak mögött fog eldőlni, és olyan biztonsági, nemzeti témák körül lesz a vita, mint például az energiapolitika, a chișinăui repülőtér koncessziója, az orosz nyelv hivatalossá tétele.
De terítéken lesznek az üzleti témák, hiszen az EU és Oroszország is felajánlott a választások előtt több száz millió dolláros segélyt a gazdasági mélyrepülésben lévő Moldovának. Ez utóbbi pénzekből infrastruktúrát szeretne építeni a törvényhozás, de persze nem mindegy, kitől, milyen feltételekkel fogadják el a segélyt – hangsúlyozta a szakértő.
Szerinte Maia Sandu pártjának van nagyobb esélye, hiszen a lakosság többsége EU-s integrációt akar, körülbelül egymillió moldovai dolgozik Nyugaton, míg Oroszországban csupán háromszázezer vendégmunkás van a kis posztszovjet köztársaságból.
