Peking visszavág a nyugati szankciók miatt

A külföldi szankciókat ellensúlyozó törvényt fogadtak el a minap Pekingben, amelynek következtében kitilthatják, kiutasíthatják vagy üzleti tevékenységükben gátolhatják azokat a külföldi személyeket vagy szervezeteket, akik vagy amelyek a kínai állampolgárokkal vagy a távol-keleti ország szervezeteivel szemben megkülönbözte­tően lépnek fel.

Chinese staffers adjust U.S. and Chinese flags before the opening session of trade negotiations between U.S. and Chinese trade representatives at the Diaoyutai State Guesthouse in Beijing, Thursday, Feb. 14, 2019. Mark Schiefelbein/Pool via REUTERS - RC16D7D1C040 Fotó: POOL New

Éppen a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) tegnap kezdődő angliai csúcstalálkozója előttre időzítette Peking annak a törvénynek az elfogadását, amellyel külföldi, elsősorban amerikai és európai uniós cégeket helyezhetnek egy úgynevezett szankciós listára, egyfajta válaszlépésként a Washington és Brüsszel által a távol-keleti óriásra kivetett büntetőintézkedésekre. Hírügynökségi források szerint a szankcióellenes listára azok a külföldi személyek vagy szervezetek kerülhetnek fel, akik vagy amelyek kínai állampolgárokkal vagy szervezetekkel szemben megkülönböztető intézkedéseket hoztak vagy hajtottak végre.

A listára felkerültektől Kína akár meg is tagadhatja az országba történő belépést, de dönthet a kiutasításukról is. A listán szereplők Kínán belüli vagyonát lefoglalhatják vagy befagyaszthatják, és korlátozhatják a Kínában zajló üzleti tevékenységüket is.

A törvényt Kína legfelsőbb törvényhozó testülete, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága fogadta el. A törvény első változatát még áprilisban fogadták el titokban, majd csütörtökön a javaslatot végleg elfogadták, mellőzve a szokások szerinti harmadik ülést. Az Európai Unió Kereskedelmi Kamarájának elnöke, Joerg Wuttke a Reuters hírügynökségnek azt mondta:

„Úgy tűnik, hogy Kínának nagyon sietős. Az efféle fellépések nem segítik elő a külföldi befektetések vonzását és nem nyugtatják meg a külföldi vállalatokat sem. Helyette azok úgy érezhetik, hogy feláldozható gyalogként tekintenek rájuk a politikai sakkjátékban.”

Szakértők szerint Kína csupán ugyanazokat az eszközöket igyekszik használni, amelyeket az Egyesült Államok és az Európai Unió is hosszú ideje alkalmaz vele szemben. Wang Jiangyu, a Hongkongi Egyetem jogi professzora szerint noha Kínának korábban sem a gazdasági ereje, sem a politikai akarata nem volt meg az Egyesült Államokkal szemben az efféle megtorló szankciókhoz, most úgy látszik, mindkettő megvan.

– Az együttműködés a legjobb megoldás, de amennyiben azt Washington nem akarja, úgy a megtorlás a második legjobb lehetőség

– zárta gondolatát a professzor. Mint azt korábban lapunk is megírta, az Egyesült Államok és szövetségesei még tavaly szankciókkal sújtották Kínát, amiért az szerintük nem bánt megfelelően a demokráciáért tüntetőkkel Hongkongban és a ­Hszincsiang területén élő ujgur kisebbséggel. Washington később olyan kínai vállalatokat is szankcionált, mint a Huawei és a ZTE, amiért azok megsértették az Egyesült Államok által Iránra és Észak-Koreára kirótt szankciókat.

Ezt akkor Kína „túlnyúló joghatóságnak” nevezte. Az eseményekre reagálva tavaly novemberben Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnök arra kérte a Kínai Kommunista Pártot, hogy Kína védelme érdekében jogi eszközökkel lépjenek fel a szankciók ellen.

Az Egyesült Államok népszámlálási és gazdasági hivatala szerint az összesített adatok alapján a 2020 és 2021 első negyedévében Kínába áramló export 59 százalékkal nőtt.