Amszterdam polgármestere bocsánatot kért a rabszolgaságért

A holland gyarmati múltat vizsgáló bizottság is bocsánatkérést sürgetett a kormánytól.

Forrás: Amsterdam.nl

Femke Halsema, Amszterdam polgármestere csütörtökön, a rabszolgaság eltörlésének hollandiai emléknapján tartott beszédében bocsánatot kért a városnak a holland rabszolga-kereskedelemben való részvételéért.

– Az amszterdami önkormányzat nevében bocsánatot kérek Amszterdam városvezetésének a gyarmati rabszolgaság világméretű kereskedelmében való aktív részvételéért

– jelentette ki Halsema.

Hollandia négy legnagyobb városa Amszterdam, Rotterdam, Hága és Utrecht már korábban elismerte, hogy közvetlenül vagy közvetve hasznot húzott a rabszolgaságból a 17-19. században. Hivatalos bocsánatkérésre holland település részéről azonban csak most került sor.

Ugyancsak csütörtökön a holland belügyminisztérium által létrehozott tanácsadói bizottság bocsánatkérést sürgetett a holland ügyvivő kormány részéről is. Mark Rutte holland miniszterelnök egy éve ezt visszautasította, arra hivatkozva, hogy „ez csak fokozná a holland társdalom megosztottságát”.

A tanácsadói testület azt is javasolja, hogy július 1-je, a rabszolgaság 1863-as eltörlésének napja nemzeti emléknap legyen.

– A holland államnak is el kell ismernie a rabszolgaság által okozott szenvedést. Németország, Belgium, Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok már tett hasonló gesztusokat – emlékeztetett a szakértőkből álló bizottság. Emellett a testület egy, a holland gyarmatosító múltat bemutató múzeum létrehozását is indítványozza, valamint azt, hogy az ország rabszolgatartó múltjának szélesebb körű áttekintése kerüljön be a nemzeti tantervbe. A bizottság szerint továbbá pénzt kell elkülöníteni a rabszolga-kereskedelem következményeinek felszámolását segítő projektekre is, egyfajta helyreállítási alapon keresztül. Személyi szintű jóvátételre azonban nincs jogalap – állapították meg a szakértők.

A holland birodalom a világ szinte minden pontján – Észak- és Dél-Amerikában, Afrikában, a Közel-Keleten, Délkelet-Ázsiában, valamint az indiai szubkontinensen és a karibi térségben is – rendelkezett kolóniákkal. A holland Nyugat-indiai Társaság rabszolga-kereskedelme jelentősen hozzájárult Hollandia gazdasági világhatalmi státusához a 17. században.