Bécsi koalíciós vita az afgán bűnelkövetők kitoloncolásáról

Heves vita alakult ki a tavaly januárban hivatalba lépett bécsi kormánykoalíció két pártja között a bevándorlásellenes intézkedésekkel kapcsolatban azután, hogy egy héttel ezelőtt négy afgán menedékkérő megerőszakolt és megölt egy 13 éves lányt Bécsben. A jobboldal az uniós menekültügyi rendszert bírálja, a Zöldek szerint következetesebben kell alkalmazni a meglévő törvényeket.

Austrian Interior Minister Karl Nehammer attends a news conference in Vienna, Austria February 24, 2020. REUTERS/Lisi Niesner - RC217F93VF67 Fotó: REUTERS

– Amíg én kormányon vagyok, nem állítjuk le az Afganisztánba történő kitoloncolásokat, és nem enyhítünk a menekültügyi törvényen

– fejezte ki felháborodását a június 26-án történt brutális gyilkosságot követően Sebastian Kurz jobboldali néppárti (ÖVP) kancellár.

– Az EU menekültügyi rendszere nem működik. A bűnelkövető migránsokat azonnal ki kell toloncolni, akkor is, ha menedékkérelmüket még nem bírálták el

– erősítette meg a néppárti véleményt Karl Nehammer belügyminiszter az Österreich napilapnak adott, vasárnapi interjúban. Mint mondta: az EU-törvények megakadályozzák az osztrák hatóságokat abban, hogy kitoloncolják a bűnözőket, amíg a bíróság nem határoz a deportálás jogosságáról. Karl Nehammer szerint a genfi egyezményekben előírtak már rég nem érvényesülnek, hiszen a menekülteknek a legközelebbi biztonságos országban kellene védelmet nyújtani, nem abban az országban, ahol élni akarnak. A miniszter tudatta: a kormány még szigorúbb bevándorlási és deportálási intézkedéseket fog életbe léptetni, sőt a polgárháború sújtotta Szíriába történő hazaküldés lehetőségét is fontolgatják a bűnelkövetők esetében.

Karl Nehammer belügyminiszter Fotó: Reuters/Lisi Niesner

Más véleményen vannak a Zöldek.

– A menekültügyi törvényeinket már kellő mértékben szigorították az elmúlt években, csupán következetesen kell alkalmaznunk őket

– közölte a Kronen Zeitung napilappal a kisebbik koalíciós partner igazságügyi minisztere, a boszniai háború elől gyermekként Ausztriába menekült Alma Zadić. – Most az a fontos, hogy az esetet gyorsan felderítsük, s mindent megtegyünk annak érdekében, hogy ilyesmi a jövőben ne forduljon elő – tette hozzá. A hatóságok mulasztásáról írt nemrég a Kronen Zeitung is, mondván: a többszörösen elítélt fő gyanúsítottnak a városi tanács ifjúsági és gyermekvédelmi osztálya önkormányzati lakást utalt ki, és az afgán bűnelkövető 2015 óta a gondozásuk alatt állt.

A jelenleg 18 éves férfi 2015-ben érkezett Ausztriába menedékkérőként, ám a már megítélt menedékjogát különböző bűncselekmények – kábítószer-kereskedelem, garázdaság, rablás, testi sértés – elkövetése miatt visszavonták. Nem tudták azonban kitoloncolni, mert még kiskorú volt a jogsértések idején. Egy, a gyilkosság kapcsán őrizetbe vett másik afgán mindössze 16 éves, idén áprilisban érkezett Ausztriába, majd menedékkérelmet adott be, amelynek elbírálását felfüggesztették. A 16 éves elkövető kivételével a másik három férfi a 2015-ös migrációs hullámmal érkezett Ausztriába, és már mindegyiküknek bűnlajstroma van, a hatóságok előtt ismert bűnözők; elítélték őket, kiszabadultak, mégsem lehetett őket kitoloncolni – számolt be az M1 tudósítója.

– Az emberek nem értik, mi történik. Egyrészt kiképzett, beilleszkedett, munkát vállaló menekülteket toloncolnak ki. Másrészt itt vannak ezek (a gyanúsítottak), akiknek a menedékjogi kérelmének az elbírálása a végtelenségig tart

– panaszkodott a meggyilkolt kislány családjának ügyvédje az APA hírügynökség jelentése szerint.

– Sokatmondó az ÖVP működésképtelen migrációs politikájáról, hogy egy fiatal, beilleszkedett lányt kitoloncolnak, egy többszörös visszaeső afgán bűnöző pedig az országban maradhat

– utalt az ellenzéki szociáldemokraták (SPÖ) egyik vezető politikusa, Burgenland tartományi főnöke arra, hogy januárban az éj leple alatt szállítottak Grúziába egy elutasított grúz menedékkérő édesanyát és Ausztriában született kislányait. A bevándorlásellenes nézeteiről ismert Hans Peter Doskozil ugyanakkor azt is kijelentette: az SPÖ-nek együtt kellene működnie a kormánnyal egy következetes migrációs politika kialakításában, az ellenzéki pártnak nem azzal kellene foglalkoznia, hogy az osztrák állampolgárság megszerzésének könnyítésére tesz javaslatokat.

A grúz lányok kitoloncolását nem csupán az ellenzék, de a kormányzó Zöldek is élesen elítélték, ez volt a sokadik eset, hogy a bevándorlási politikában nézetkülönbségek mutatkoztak a koalíciós pártok között. – A migrációs kérdésekre azonban nem vonatkozik a koalíciós szerződés, vagyis az erről szóló parlamenti szavazásokon a Zöldek maradhatnak bevándorláspárti álláspontjuknál – mondta korábban lapunknak Kiszelly Zoltán politológus.

– Az együttműködésük olyan, mint egy nyitott házasság. Van egy megállapodásuk, de ezenkívül gyakorlatilag mindenki azt csinál, amit szeretne. A tárcák nagy fokú autonómiát kaptak

– mondta a Magyar Nemzetnek Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Hozzátette: a koronavírus-válságig nem működött rosszul ez a szokatlan formáció, leginkább kommunikációs és politikai botrányok nehezítették az együttműködést.