Kettős állampolgárság: nem gyakorlati, hanem érzelmi kérdés

Továbbra is hátrányosan érintené a felvidéki magyarokat a tervezett pozsonyi törvénymódosítás.

20200622 szlovakia komarno belvaros havran zoltan magyar nemzet

– A szlovák kormány sajnos továbbra sem érti, hogy a felvidéki magyarok számára a kettős állampolgárság nem pusztán gyakorlati kérdés, hanem érzelmi is – mondta lapunknak Nagy Dávid felvidéki jogász azzal kapcsolatban, hogy várhatóan ősszel tárgyalja a szlovák parlament a felvidéki magyarokat (is) sújtó állampolgársági törvény módosítását. A parlament még 2010-ben – a Robert Fico vezette szociáldemokrata kormány idején – döntött úgy, hogy aki megszerzi egy másik ország állampolgárságát, az a szlovákot azonnali hatállyal és automatikusan elveszti. A jogszabály a magyar Országgyűlés által elfogadott egyszerűsített honosítási eljárásra volt válasz, amely lehetővé tette, hogy a határon túlra szakadt magyarok anélkül szerezzék meg a magyar állampolgárságot, hogy állandó lakhelyük lenne az anyaországban.

Révkomárom belvárosa. A kettős állampolgárság továbbra is tabutéma Fotó: Havran Zoltán

Az elmúlt tizenegy évben összesen 3738 ember veszítette el állampolgárságát, de köztük alig vannak magyarok.

Mindössze 135-en mondtak le önként a szlovákról a magyar állampolgárságért cserébe, más kérdés, hogy óvatos becslések szerint is több ezerre tehető azon felvidéki magyarok száma, akik retorzióktól tartva nem vállalták fel e lépésüket.

A Fico-féle törvénymódosítás tehát, bár vállaltan a felvidéki magyarok ellen született, nem ért célt, főleg cseh (894-en), német (858), osztrák (572) és brit (396) kettős állampolgárok jártak rosszul. Nem véletlen, hogy 2015-ben a pozsonyi parlament lehetővé tette: egy külföldi lakhelyet igazoló becsületbeli nyilatkozat leadása mellett visszaigényelhető legyen az állampolgárság. Ezerkétszáz ember vissza is kapta azt az elmúlt hat évben, de köztük mind­össze 17 felvidéki magyart találunk.

A tavaly hivatalba lépett jobbközép-liberális, Igor Matovič vezette kabinet ígéretet tett rá, megoldják a problémát, de a tavasszal bejelentett, a szakbizottság által azóta el is fogadott, viszont a parlament által még nem tárgyalt új törvénymódosítás sem rendezi a kérdést megnyugtatóan. Sőt a Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértő szerint még tovább szigorít. A szlovák állampolgárságát megtartani kívánó személynek ugyanis a helyi hatóságok által kiadott dokumentummal kellene igazolnia, hogy legalább öt éve állandó lakhelye van az adott országban. Amennyiben ilyet nem tud felmutatni, szlovák állampolgárságát megvonják tőle.

– A törvény diszkriminatív jellege nem tűnik el, csak a hátrányos megkülönböztetés köre szűkül, épp a felvidéki magyarságra. Célzottan a magyar kisebbséget különböztetik meg hátrányosan, hiszen mindenki más lehet kettős vagy többes állampolgár

– ismertette a döntés hátterét Nagy Dávid. Szerinte a módosítás csak az életvitelszerűen külföldön élőknek kedvez. Azoknak a felvidéki magyaroknak, akiknek szimbolikus jóvátételt jelentene a magyar állampolgárság, de eszük ágában sincs elhagyni szülőföldjüket, egyáltalán nem. Bejelentett, külföldi lakhely híján viszont esélyük sincs legálisan kettős állampolgárrá válniuk. – Érthetetlen, miért nem lehet visszatérni a 2010 előtti állapotokhoz, de még arra sem kaptam választ, mi indokolja az eddigi gyakorlat szigorítását – nyilatkozta a jogász. Hangsúlyozta, ilyen törvények más európai országban is előfordulnak, az osztrák állampolgársági törvény például tartalmaz hasonló rendelkezéseket, de az inkább a bevándorlók állampolgársághoz jutását korlátozza, nem egy őshonos népcsoport ellen készült.

– Csak onnan tudtam meg, hogy megfosztottak a szlovák állampolgárságomtól, hogy az épp aktuális szavazáson nem találtak meg a választói névjegyzékben. Semmilyen hivatalos iratot nem kaptam azóta sem, hozzájárulásomat nem kérték, egyszerűen közölték, már nem vagyok szlovák állampolgár

– meséli Gubík László, aki 2011-ben az elsők között vállalta a magyar állampolgárság felvételét. – Azóta sem kaptam vissza az állampolgárságomat, holott a szlovák alkotmánybíróság sem tudta eldönteni, vajon összhangban van-e a szlovák alkotmánnyal, hogy valakit anélkül fosztanak meg állampolgárságától, hogy arról ő önként lemondott volna – tette hozzá. Több felvidéki magyar ellen bírósági eljárás indult Szlovákiában, miután nem voltak hajlandók önként leadni szlovák okmányaikat, illetve befizetni az ennek elmaradásával járó büntetéseket.

– Ma már sokan nem élnek az egykori harcostársaim közül, elment Tamás Ilonka néni, elment Dolník Erzsébet. Tőlük sosem kértek bocsánatot, nem kaphatták vissza állampolgárságukat. Tartozunk annyival az emléküknek, hogy egyszer és mindenkorra rendezzük a kérdést

– jelentette ki Gubík.

A nehéz témákról is lehet tárgyalni. Az elmúlt tíz év mérlegét megvonva soha nem voltak még olyan jók a kapcsolatok Magyarország és Szlovákia között, mint most – mondta Orbán Viktor miniszterelnök ­június végén, amikor Budapesten fogadta az áprilisban Igor Matovič utódjaként hivatalba lépett Eduard Heger szlovák miniszterelnököt. A kapcsolatok javulását támasztja alá az is, hogy míg a kettős állampolgárság kérdését korábban heves viták övezték, Matovič idén márciusban védelmébe vette Szijjártó Pétert, amikor a külgazdasági és külügyminiszter révkomáromi látogatásán kijelentette: egyelőre sajnos úgy tűnik, hogy nem sikerül biztosítani a kettős állampolgárság lehetőségét Szlovákiában, de remélhetőleg egyszer erre a kérdésre is megszületik a megoldás. Szavai miatt a szlovák külügyminisztérium berendelte a pozsonyi magyar nagykövetet, de Igor Matovič hamar leszögezte: Szijjártó Péter tettekkel bizonyította, hogy Szlovákia barátja, „viszonyom a magyar külügyminiszterrel és a kormányfővel is eléggé közvetlen ahhoz, hogy bármikor tárgyalni tudjunk olyan nehéz témákról is, mint a kettős állampolgárság”.