Kuba fellázadt a kommunizmus ellen: ezrek vonultak utcára

Több városban is tüntettek Kubában a kormány ellen a gazdasági helyzet és a koronavírus okozta nehézségek miatt. A kommunista ország híján van az alapvető élelmiszereknek, gyógyszernek és üzemanyagnak, de akadozik az áramellátás is. Az elnök az utcára hívta a híveit, szerinte ugyanis a tüntetések mögött az Egyesült Államok áll. Hasonló tüntetéshullámra az elmúlt huszonöt évben nem volt példa.

Kormánybarát tüntetõk Havannában 2021. július 11-én. A kormánnyal szimpatizáló tüntetõk azután tartottak demonstrációt, hogy több kubai városban is kormányellenes tüntetések voltak, hasonló volumenû demonstrációkra évtizedek óta nem volt példa a karibi szigetországban. MTI/EPA/EFE/Ernesto Mastrascusa Fotó: Ernesto Mastrascusa

„Le a diktatúrával! Le a kormánnyal!” – skandálták tüntetők Kuba több városában helyi idő szerint vasárnap. A rendőrség, majd később a katonaság is fellépett a tüntetőkkel szemben, paprikaspray-t és testi erőt is alkalmazva, többeket megvertek. Az AP hírügynökség egyik fotósa is megsérült, de a WPLG Local 10 floridai hírcsatorna szerint „nincs komolyabb baja”. A hatóság éjjelre nagy erőkkel vonult ki az utcákra, megbizonyosodva arról, hogy mindenki hazatérjen.

A tüntetések a gazdasági nehézségek, a koronavírus-járvány és a polgári szabadságjogok korlátozása miatt robbantak ki.

Noha a kommunista ország 2011-ben gazdasági fordulatot jelentett be, azt nem sikerült megfelelően véghez vinni, illetve a korábbi amerikai elnök, Donald Trump által bevezetett szigorúbb kereskedelmi embargó tovább súlyosbította a szigetország helyzetét.

Kormánybarát tüntetők Havannában 2021. július 11-én. A kormánnyal szimpatizáló tüntetők azután tartottak demonstrációt, hogy több kubai városban is kormányellenes tüntetések voltak, hasonló volumenű demonstrációkra évtizedek óta nem volt példa a karibi szigetországban
Fotó: MTI/EPA/EFE/Ernesto Mastrascusa

A koronavírus-járvány gyakorlatilag eltüntette a turistákat az országból, amely ágazat az ország bruttó hazai össztermékének (GDP) a 10,6 százalékát adta 2019-ben. A tavalyi évben az állam által kontrollált gazdaság teljesítménye 11 százalékkal csökkent, amely a legrosszabb az elmúlt közel harminc évből. A gazdasági nehézségek miatt a boltokban jelentős hiány keletkezett az alapvető élelmiszerekből, kevés üzemanyag áll rendelkezésre, akadozik az áram- és a gyógyszerellátás is.

Utóbbi jelentősen érinti az egyre növekvő számú koronavírusos betegeket.

A Johns Hopkins Egyetem adatai szerint vasárnap közel hétezer új beteget jelentettek, ami beleillik abba a masszív esetszám-növekedésbe, amely június vége óta megfigyelhető. A szigetországban a járvány kirobbanása óta 1500-an haltak meg.

A kormányellenes tüntetések San Antonio de los Banos városában, a fővárostól délnyugatra kezdődtek, de hamar átterjedtek a nagyobb városokba, köszönhetően annak, hogy a tüntetésekről sokan a közösségi médiában élőben tudósítottak. A tüntetők megfékezésére a hatóságok elvágták a mobilinternetet, de ez nem tűnt hatékony megoldásnak.

„Nem bírjuk tovább. Nincs élelem, nincs gyógyszer, nincs szabadság”

– harsogták a tüntetők, akik később rendőrautókat is felborítottak. Néhány tüntető állami tulajdonú élelmiszerüzleteket is kifosztott, amelyekben az árakat külföldi devizában tüntetik fel, így azok túl drágák és gyakorlatilag elérhetetlenek az átlag vásárlónak.

Az Egyesült Államokban, Miami Little Havana városrészében és Spanyolországban, Madridban is szolidaritási tüntetéseket tartottak. Little Havanában a Castro-rezsim elől az Egyesült Államokba menekülők az 1960-es évektől települnek le.

A várost (és Floridát is) jelentős részben lakják és továbbra sem szimpatizálnak a kommunista rezsimmel, amelyet jelenleg Miguel Diaz-Canel kubai elnök vezet. A tüntetők „emberi jogokat” követeltek a kubaiaknak, akik közül sokaknak a családjuk egy része még mindig a szigetországban él, ám a koronavírus miatt nem tudják meglátogatni vagy segíteni őket. Az ország támogatására a közösségi médiában a #SOSCuba hashtag kezdett el terjedni.

„Azt akarom, hogy az elnök tegyen valamit Kubában, most! Embereket ölnek ott meg.”

– mondta egy tüntető. Marco Rubio, Florida állam republikánus szenátora is arra kérte Joe Biden amerikai elnököt, hogy

„ösztökélje arra a kubai katonákat, hogy azok az emberek oldalára álljanak.”

Biden nem reagált egyelőre a kubai helyzetre, noha Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója kijelentette:

„az Egyesült Államok támogatja a véleménynyilvánítást és a gyülekezés szabadságát Kuba-szerte, és határozottan elítéli az egyetemes jogaikat gyakorló békés tüntetők elleni fellépést.”

Julie Chung, az elnök nyugati ügyekért felelős államtitkára pedig azt írta a Twitter-mikroblogon: „Mélységesen aggasztanak a Kubában történtek. Kiállunk a kubai nép békés gyülekezési joga mellett. Nyugalomra szólítjuk fel a feleket és elítéljük az erőszakot.”

A kubai elnök, Miguel Diaz-Canel is reagált a tüntetésekre. Szerinte azokat az Egyesült Államok robbantotta ki, országa megbénítása érdekében és felszólította híveit, hogy „minden forradalmár és minden kommunista menjen az utcákra és mutassák meg, hogy ellenállunk mindenfajta provokációnak, amely az ország destabilizálása ellen irányul”. A WPLG Local 10 hírcsatorna kubai forrásokra hivatkozva azt állította: „a kubaiak félnek, hogy az elnök ezzel a felhívással kubait fordít kubai ellen, amely könnyen vérontásokba torkolhat”. A kormány mellett tüntetők a kommunista elnök kérésére az utcára vonultak és több ízben össze is verekedtek a kormány ellen tüntetőkkel.