Varga Judit: Erős nemzeteken alapuló erős Európára van szükség

– Magyarország május végén átvette az Európa Tanács (ET) miniszteri bizottságának elnöki tisztségét Németországtól, ez pedig egy hatalmas lehetőség, s nemcsak azért, mert mi tudjuk tematizálni a nemzetközi szervezet következő fél évének menetrendjét, hanem azért is, mert az ET „nem ugyanaz a kávéház, mint Brüsszel” – fogalmazott Varga Judit igazságügyi miniszter a Sátoraljaújhelyen megrendezett Kárpát-medencei Nyári Szabadegyetemen. A miniszter arról is beszélt: a kisebbségvédelmet „relatívan, diszkriminatívan értelmezi a mostani brüsszeli adminisztráció”.

Brüsszeli közöny a kisebbségvédelemmel szemben

A Nemzeti kisebbségvédelem a Kárpát-medencében és Európában című panelbeszélgetésen felszólalt Bocskor Andrea fideszes európai parlamenti képviselő is, aki egyebek mellett arról is beszélt, hogy óriási a közömbösség európai színtéren a kisebbségvédelmet illetően.

– A kárpátaljai magyar közösséget ért támadások, provokációk és jogsértések nem ütik meg olyannyira az ingerküszöböt, hogy azok komoly jogi válaszlépéseket vonjanak maguk után. Ennek ellenére rendszeresen tájékoztatom a képviselőket, és azt látjuk, hogy a fő tendencia még mindig az, hogy Ukrajna mint geostratégiai partner sokkal fontosabb, mint a kisebbségek ügye

– fogalmazott Bocskor Andrea. Elmondta azt is: a kisebbséget érő sérelmek elbagatellizálása is megfigyelhető uniós szinten, még ha az EU-s intézmények szeretik is az ügyet Magyarország és Ukrajna kétoldalú konfliktusaként feltüntetni. Hozzáfűzte: márpedig a nemzetközi fórumoknak és intézményeknek igenis van szerepük abban, hogy egy adott partnerországban hogyan valósulnak meg a kisebbségi jogok, illetve azok betartása. Ehhez azonban politikai akaratra lenne szükség, s ha nem lenne kettős mérce, valószínűleg az Európai Bizottság is megtalálná a megfelelő eszközöket arra, hogy megakadályozza a kisebbségi jogsértéseket.

Bocskor Andrea arra is felhívta a figyelmet:

a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás szempontjából fontos, hogy minél több intézmény részt vegyen abban, hogy kiálljon a kárpátaljai magyarság mellett, hiszen annál nagyobb reményünk van arra, hogy az ukrán vezetés ingerküszöbét is eléri az ügy, s betartják kötelességeiket, hiszen reményeink szerint nem csak szóban köteleződtek el az európai integráció irányába, hanem a szavakat tettek is követik.

Beszélt arról is: frontális támadás indult Magyarországgal szemben, amelynek során vehemensen, minden eszközt bevetve harcolnak ellenünk, mivel a gyermekvédelmi törvénnyel egy olyan gyenge pontjukat érintettük, amely jól megmutatja, hogy milyen szemléletbeli különbségek vannak Nyugat- és Kelet-Európa között.

– Azt látjuk, hogy különböző neoliberális ideológiák és eszmék vezetik a nyugat-európai politikusok cselekedeteit, s nem szeretik, ha valaki élő lelkiismeretként emlékezteti őket arra, hogy másképp, a családokat középpontba állítva is lehet élni

– fogalmazott az európai parlamenti képviselő.