Csalódottak és mérgesek a tálibok, mert az Afganisztánból kivonuló amerikai katonák használhatatlanná tették a kabuli repülőtéren hátrahagyott repülőgépeket és helikoptereket – derül ki egy, az al-Dzsazíra pánarab hírügynökség Twitterre feltett rövid riportjából. A tálibok úgy érzik, elárulták őket, mert ezek az eszközök javíthatatlan állapotban vannak. Úgy gondolják, hogy mivel már ők az afgán kormány, joggal számíthattak arra, hogy a kivonuló amerikaiak használható állapotban hagyják hátra a légi járműveket, amelyek immár „nemzeti értéket” képviselnek.
Megjavításukra viszont nincs sok esély, mivel korábban már a kormányerők is híján voltak az alkatrészeknek és a szakembereknek, így nagy valószínűséggel a hátrahagyott gépek többé már nemigen fognak repülni.
Egyébként nem teljesen állja meg a helyét az a sok hírportál által elterjesztett hír, miszerint a tálibok körülbelül 83 milliárd dollár értékű fegyverre tették rá a kezüket, miután átvették a hatalmat Afganisztánban. A The Washington Post amerikai lap online híroldala szerint ez a summa a fegyverek ára mellett tartalmazza azt az összeget is, amelyet az afganisztáni kormányerők és rendőrség kiképzésre, felszerelésére és ellátására fordítottak húsz év alatt. Ennek tudatában igazából pontosan senki sem ismeri a hátrahagyott „vasak” értékét. A 83 milliárd egyébként egy július 30-i jelentésből származik, amely az afgán biztonsági erőkre (ANDSF) fordított összes költséget tartalmazza 2001 óta. Ha ehhez hozzáadjuk az afgán kormány fenntartására fordított pénzt is, kiderül, hogy az Egyesült Államok afganisztáni kalandja mindösszesen legalább 144 milliárd dollárba került.
Az amerikai számvevőszék (GAO) 2017-es jelentése szerint 2005 és 2016 között az afgán biztonsági erőkkel kapcsolatos kiadások 29 százaléka felszerelésre és szállításra ment el.
Ha ezt az arányt alkalmazzuk a 83 milliárd dollár esetében is, kiderül, hogy a biztonsági erők (katonák és rendőrök) fegyverekkel való ellátása mintegy 24 milliárd dollárba került a húsz év alatt.
2005-től 2016-ig az amerikai adófizetők 76 ezer szárazföldi járművet, hatszázezer fegyvert és kétszáz repülőgépet „vettek” az afgán kormányerőknek. Számítások szerint azonban a felszerelés egy része már használhatatlan vagy megsemmisült, vagy hamarosan használhatatlanná válik. Az afgán állományba vett 211 harci gépből 167 volt szolgálatban az említett időszakban.
Ehhez azonban hozzá kell venni, hogy az afgán légierő nem bővelkedett képzett pilótákban, nem beszélve arról, hogy a tálibok előszeretettel gyilkolták a pilótákat.
Még problematikusabb, hogy nincs elég szerelő a repülőgépek javítására, folyamatos karbantartására. Ez pedig azt jelenti, hogy a légierő gépállománya csak néhány hónapig vethető be az alkatrészellátástól függően. Minthogy azonban a beszállítókkal megszűnt a szerződéses viszony, a gépek rövidesen nem lesznek képesek repülni. Az egész nemzetközi médiát bejárták például azok a felvételek, amelyek tanúsága szerint a tálibok nagy örömrivalgás közepette foglaltak le néhány Black Hawk helikoptert, ám kiszolgáló személyzetüknek csupán az első eresztését képezték ki karbantartásra. Így napi bevetésre mindössze egy gép fogható.
Az ugyanakkor vitathatatlan, hogy miközben az amerikai hadsereg leépítette afganisztáni jelenlétét, átadta az afgán biztonsági erőknek létesítményeit és fegyvereit, amelyek most a tálibok kezére kerültek. Azonban mielőtt augusztus 30-án elhagyták volna a kabuli repülőteret, az amerikai katonák javíthatatlanul működésképtelenné tettek 97 speciális járművet és 73 repülőgépet.
Az összeomlást követő nagy sietségben pedig senki sem vezetett nyilvántartást a felszerelésekről, sőt e téren káosz uralkodott a tálibok hatalomátvétele előtt is.
Szakértők szerint ha az afgán biztonsági erők sem voltak képesek külföldi beszállítók nélkül karban tartani a felszerelést, a táliboknak is súlyos problémájuk lesz a működtetéssel, különösen ami a legtöbb repülőgépet, az elektronikai felszereléseket és a nehézfegyvereket illeti. További probléma az a tény, hogy a tálib harcosok vagy csoportjaik a megszerzett amerikai felszerelést nemigen lesznek hajlandók „bedobni a közösbe”, azaz megosztani egymással, mivel még mindig a széthúzás elve uralkodik Afganisztánban.
Borítókép: MTI/AP/Rahmat Gul
