Két magas rangú európai uniós tisztségviselő egy bárhol bevethető gyorsreagálású európai haderő létrehozását sürgette csütörtökön, rámutatva, hogy az afganisztáni válság esélyt kínál az évtizedes bénultság felszámolására. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Claudio Graziano tábornok, az EU katonai bizottságának elnöke az uniós védelmi miniszterek informális találkozója előtt, a szlovéniai Brdo pri Kranjuban egyaránt úgy nyilatkozott: ahhoz, hogy az unió reagálni tudjon a határain túli konfliktusokra, meg kell kezdenie egy ötezer fős gyorsreagálású haderő létrehozását. Ez egyúttal csökkentené a „függőséget” az Egyesült Államoktól.
– A nemzetközi haderő kaotikus afganisztáni kivonulása valószínűleg katalizátorként fog szolgálni az Európai Unió (EU) közös védelmének fejlesztéséhez, amelynek részét kell képezze az állandó gyorsreagálású haderő
– vélekedett Josep Borrell az érkezése után újságíróknak nyilatkozva Brdo pri Kranjuban. Az uniós védelmi és külügyminiszterek erről is tanácskoznak csütörtökön és pénteken szlovéniai informális találkozójukon.
– Néha történnek olyan események, amelyek történelmi folyamatok katalizátoraiként működnek és áttöréshez vezetnek. Úgy gondolom, hogy Afganisztán is ezek közé tartozik
– magyarázta Borrell a találkozó kezdete előtt.
Borrell szerint a 2007-ben létrehozott, ám soha be nem vetett uniós harccsoportokat egy ötezer főből álló haderőnek kellene felváltania. „Harcképesebb megoldást kell keresnünk” – hangsúlyozta. „Mindennél világosabb, hogy nagyobb, erősebb európai védelemre van szükségünk” – mondta. Kiemelte: reméli, hogy már októberben vagy novemberben tervezeti szakaszba lép a kezdeményezés.
–Az Afganisztánban, a Közel-Keleten és a Száhel-övezetben kialakult helyzet azt mutatja, hogy itt az ideje a cselekvésnek, hozzá kell látni egy gyorsreagálású európai katonai erő létrehozásához, jelezve az unió elszántságát, hogy globális stratégiai partnerként akar fellépni
– mondta Claudio Graziano tábornok.
Hétfőn véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború, amely az amerikai történelem leghosszabb háborúja volt. Joe Biden amerikai elnök április közepén jelentette be, hogy az amerikai csapatok a New York-i terrortámadás huszadik évfordulójáig kivonulnak Afganisztánból, azonban később augusztus 31-re módosította az időpontot. A tálibok májusban átfogó offenzívát indítottak az afgán kormánycsapatok ellen, kihasználva, hogy a nemzetközi haderő megkezdte katonái kivonását az országból. A radikálisok egyre nagyobb területeket vontak uralmuk alá, kiszorítva az ellenállást alig tanúsító kormányerőket, végül augusztus 15-én harc nélkül vonultak be Kabulba. A bírálatok szerint Washington eredménytelenül távozott Afganisztánból, és ezzel közvélemény-kutatások alapján az amerikaiak nagy része egyetért.
Borítókép: Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
