– Összesen tizenkilenc tagállamról van tudomás, amely az Európai Bizottság (EB) hárító intézkedéscsomagja alapján tett már lépéseket – erről Kadri Simson, a testület energiaügyekért felelős biztosa beszélt kedden Luxembourgban, az energiaügyi miniszterek tanácskozását követően. Az észt biztos azon felvetésre válaszolt, hogy az energiaválság kezdete óta az uniónak pontosan milyen előrelépést sikerült elérnie az egekbe szökő árak mérséklésére. Mint azt jelezte, a tagállamok az említett bizottsági javaslatokból „kiválaszthatják” a nekik megfelelőt, míg az európai szintű lépésekről tovább zajlanak az egyeztetések.
A szlovéniai rendkívüli találkozót azután rendezték meg, hogy az uniós tagállamok országvezetői a múlt heti brüsszeli EU-csúcstalálkozón hivatalosan is megbízták az energiaügyi minisztereket a polgárok mielőbbi tehermentesítésével. Ahogy arról lapunk is beszámolt, az EU-csúcs zárónyilatkozatába bekerült többek között, hogy az Európai Bizottságnak meg kell vizsgálnia, miképp működnek az unió gáz- és villamosenergia-piacai; a tagállamokkal közösen ellenállóbbá és fenntarthatóbbá kell tennie az EU energiarendszerét; gyorsítania kell a zöldátmenetet; valamint meg kell vizsgálnia az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerhez kapcsolódó spekulatív tevékenységet.
Megosztottak a tagállamok
Kadri Simson szlovéniai sajtótájékoztatóján lényegében megismételte az EB eddig ismert álláspontját, miszerint a globális kereslet növekedése tehet a válsághelyzetről, az uniós energiapiac pedig működését tekintve „a legjobb”.
A jelenlegi áringadozást persze nem tudjuk figyelmen kívül hagyni
– mondta, egyúttal bejelentve, hogy felkérték az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségét (ACER) a piaci folyamatok átfogó elemzésére, aminek eredménye már november közepén rendelkezésre áll majd. A tagállami és uniós hatóságok monitorozzák a spekulatív jellegű, piaci nyugtalanságot okozó elemeket az energiapiacon, valamint a kereskedelemkibocsátási rendszerben is. Emlékezetes, utóbbi Csehország kérésére került bele a múlt heti EU-csúcs zárókövetkeztetéseibe. A keddi tanácsülésre újabb tagállamok fogalmaztak meg követeléseket: összesen kilenc ország (Ausztria, Dánia, Hollandia, Németország, Finnország, Írország, Lettország, Luxemburg és Észtország) közös nyilatkozatban jelezte, hogy rövid távon célzott és hatékony intézkedésekkel orvosolható a válság, így semmiképp sem tartják elfogadhatónak az EU-s energiapiac teljes és ad hoc reformját. A szóban forgó országok az áram - és energiaárak növekedését szintén globális folyamatokra vezetik vissza, s védelmükbe vették a bizottság Fit for 55 klímavédelmi csomagját is, mondván: annak gyors végrehajtása akadályozhatja a hasonló piaci sokkokat a jövőben.
