Egyelőre nincs közös kiút az energiaválságból

Rendkívüli tanácsülést tartottak kedden Luxembourgban a tagállamok energiaügyi miniszterei. Az árválság közepette ismét arról sikerült megállapodni, hogy rövid távon a tagállamok a maguk módján orvosolják a bajt. Magyar szempontból is jó hír, hogy Kadri Simson uniós biztos bizakodó volt az atomenergia zölddé nyilvánításával kapcsolatban.

Vecss, 2017. janur 10. Egy nyomsmr ra az FGSZ Földgázszállító Zrt. vecssi zemben 2017. janur 10-n. Magyarország energiaellátása biztonságos, a tárolókban megfelelő mennyiségű gáz van, emellett a hazai termelés s az import biztostja az elltst, mondta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiagyrt felels llamtitkra sajttjkoztatjn. A rendkvli hideg idjrs miatt a napi fldgzfogyaszts duplja az ves tlagosnak, krlbell 87 milli kbmtert fogyaszt az orszg. MTI Fot: Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd Forrás: MTI

Mindez válasz volt arra, hogy Spanyolország és Franciaország vezényletével egy másik tagállami csoport radikálisabb átalakítást szorgalmaz, például a közösségi szintű gázbeszerzés és – tárolás megvalósításával. Madrid (kiegészülve az olaszokkal, franciákkal, románokkal, csehekkel) már október elején ötpontos javaslattal állt elő. Egyik ötletük, hogy felső plafont szabnának a gáz és karbon árának az uniós piacon. A spanyol felvetésre Kadri Simson biztos Luxembourgban csak annyit mondott, hogy elemzik a helyzetet, és mielőbb válaszolni fognak.

Tovább erőltetik a Fit for 55-ot

Magyar szempontból a jelenlegi helyzetben következetesen képviselt álláspont, hogy a rezsicsökkentés eredményeinek védelmében a bizottság klímavédelmi tervein kell változtatni. Emlékezetes, 

a múlt héten Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben egyenesen az európai középosztály túlélését tette függővé a bizottsági zöldambícióktól. 

A szlovén EU-elnökség képviselője kedden mindenesetre bejelentette, hogy egy újabb lépcsőfokként már a következő hetekben tárgyalni fogják a klímacsomag részét képező és átdolgozásra váró energiahatékonysági, valamint megújulóenergia-irányelveket. (A jogalkotási javaslatok közül a legélesebb magyar kritika a közúti közlekedésre és az épületekre vonatkozó külön kibocsátáskereskedelmi rendszer létrehozásáról szól.)

Kadri Simson energiapolitikáért felelős észt biztos Fotó: Zucchi Enzo/EU Tanács

Jó hír ugyanakkor, hogy a Simson biztos bizakodó volt az atomenergia szerepével kapcsolatosan, miután a keddi tanácsülésen több tagállam részéről is ismételten szorgalmazták, hogy az unió ismerje el annak zöldjellegét. Ismert, Magyarország részvételével a hónap közepén összesen tíz ország (Bulgária, Csehország, Finnország, Franciaország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) közös nyilatkozatban állt ki az atomenergia mellett, azzal érvelve: annak révén az európai fogyasztók kevésbé vannak kitéve az energia világpiaci áringadozásainak, és bár nem kérdéses, hogy a megújuló energiáé a jövő, utóbbi mennyisége a közeljövőben még bizonyosan nem lesz elegendő. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt héten utalt rá, hogy még év végéig az EU fenntartható pénzügyi taxonómiájának részeként ismerik majd el az atomerőműveket.

Írtunk róla: az Európai Bizottság tudományos testülete (Közös Kutatóközpont, JRC) már a tavasszal is egyértelműen a nukleáris energia fenntarthatósága mellett foglalt állást. A bizottság késlekedését az ügyben minden bizonnyal a németországi választások kimenetele is befolyásolta.