Megalakult kedden Berlinben az új német szövetségi parlament (Bundestag), és ezzel elkezdődött Angela Merkel politikai pályafutásának utolsó szakasza. A Merkel-kormány a Bundestag alakuló ülése után ügyvezetőként dolgozik, és az új kormány megalakulásáig marad hivatalban. A távozó kancellárnak 1990 óta először parlamenti mandátuma sincs, így a vendégeknek fenntartott karzatról figyelte a képviselők munkáját.
A közös kormányzásra készülő pártok – a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) – a tervek szerint november végéig fejezik be a koalíciós tárgyalásukat, és december második hetében választják meg a parlamentben kancellárnak a szociáldemokrata Olaf Scholzot.
A második világháború utáni 20. Bundestagban hét párt rendelkezik képviselettel, és hat frakció működik. Minden korábbinál több, 736 tagja van – 27-tel több az előző ciklusban 709 fővel felállított rekordnál –, így továbbra is a világ második legnagyobb törvényhozó testülete a kínai Országos Népi Gyűlés után. Át is kellett építeni a székhely, a Reichstag üléstermét, hogy elférjenek. A törvényben előírt 598 főnél az úgynevezett többletmandátumok és kiegyenlítő mandátumok rendszere miatt ciklusról ciklusra nagyobb létszám valamennyi párt szerint veszélyezteti a törvényalkotói munka és a kormány ellenőrzésének hatékonyságát, és vállalhatatlanul megdrágítja a testület működését.
A gondok közé tartozik például, hogy nincs elég iroda a képviselők és stábjuk elhelyezéséhez.
Azonban a közjó szolgálata mellett a minél több mandátum megszerzésére is törekvő pártok még nem tudtak megegyezni a létszám korlátozásáról. Ezzel kapcsolatban a Bundestag távozó elnöke, Wolfgang Schäuble az alakuló ülést megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy nem lehet tovább halogatni a választójogi szabályozás reformját. Mint mondta, az előző ciklus keserű és elszomorító tapasztalata, hogy a Bundestag pártjai képtelenek voltak a reformra. A hagyományok szerint a Bundestag elnökét a legnagyobb képviselőcsoport jelölheti. Ezúttal a szeptemberi választás győztese, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), amely a német belpolitika iránt fokozottan érdeklődők körén kívül ismeretlen Bärbel Bas-t indította. Az előző ciklusban a képviselőcsoportjában az egyik helyettes frakcióvezetői tisztséget betöltő képviselőt politikai oldalakat átívelő támogatással tették meg elnöknek, a 724 leadott szavazatból 576-ot szerzett meg, azaz csaknem nyolcvan százalékot szerzett. A közös kormányzásra készülő pártoknak együtt 416 mandátumuk van, ez 56,5 százalékot jelent. Bärbel Bas első beszédében kiemelte, hogy az összes képviselő elnökeként dolgozik majd, és pártatlanul irányítja a testület munkáját. Aláhúzta, hogy az új Bundestag különösen fiatal és sokszínű, ami „jót tesz az országnak”.
A parlament tagjai a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből érkeztek, és az eddiginél jobban betölthetik a választók és a választott tisztségviselők világa közötti híd szerepét, hozzájárulva a politikával szembeni előítéletek, ellenérzések lebontásához és a bizalom erősítéséhez
– mondta.
A 20. Bundestag tagjainak bő harmada, 279 fő az első szövetségi parlamenti képviselői ciklusát kezdi. A testület átlagéletkora 47,3 év, csökkent az előző ciklusban regisztrált 49,4 évhez képest, közelített a német lakosság 44,5 éves átlagéletkorához. A legfiatalabb a Zöldek frakciója 42,4 évvel. A legidősebb a jobbközép CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) képviselőcsoportja 51 évvel. A 736 képviselő között 480 férfi és 255 nő van. A nők száma az előző ciklushoz képest 37-tel emelkedett, a férfiak száma 11-gyel csökkent. A nők aránya így 34,7 százalékos, 4 százalékponttal emelkedett. A nők aránya a Zöldek frakciójában a legnagyobb (58,47 százalék) és az AfD frakciójában a legalacsonyabb (13,25 százalék).
Borítókép: Képviselők az új német szövetségi parlament (Bundestag) alakuló ülésén Berlinben 2021. október 26-án. Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber
