A Hargita megyei törvényszék szerdán kimondott jogerős ítélete értelmében Gálfi Árpádnak, Székelyudvarhely polgármesterének ki kell fizetnie a 2020. március 15-e tiszteletére kitűzött piros-fehér-zöld zászlók, kokárdák miatt kirótt bírságot. A törvényszék elfogadta a bírságot kirovó prefektus fellebbezését, és megváltoztatta a polgármester számára kedvező első fokú ítéletet. A szerdai ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé.
A 85 százalékban magyarok által lakott Hargita megye prefektusa azért szabott ki 5000 lejes (350 ezer forint) bírságot a 96 százalékban magyarok által lakott székelyföldi város polgármesterére, mert a 2020. március 15-i ünnep tiszteletére kitűzött magyar lobogók mellé nem helyeztek ki román zászlókat is.
A polgármester kabinetfőnöke a helyi sajtónak korábban elmondta: nem más állam zászlóit, hanem magyar nemzeti jelképeket tűztek ki Székelyudvarhelyen. A román kormány megbízottjaiként működő prefektusok 2018 óta kezdték büntetni azokat a székelyföldi polgármestereket, akik településüket magyar zászlókkal, szalagokkal, kokárdákkal díszítik ki március 15-re vagy október 23-ra. Az elöljárók valamennyi bírság érvénytelenítését kérték a bíróságtól, ám eddig csak részsikereket értek el.
A székelyudvarhelyi perek közül eddig egyben született jogerős ítélet. A 2018. március 15-i magyar zászlók miatt kirótt bírságot a székelyudvarhelyi bíróság még törvényesnek találta, ám a polgármester fellebbezése nyomán a Hargita megyei törvényszék törölte. Idén az első fokon eljáró székelyudvarhelyi bíróság három zászlóhasználatért kirótt bírságot is érvénytelenített.
Az 1994/75-ös román zászlótörvény prefektusok által idézett cikkelye értelmében „más országok zászlaját csak a román zászlóval együtt és csak hivatalos állami látogatások vagy nemzetközi összejövetelek alkalmával szabad kitűzni középületekre és közterekre Romániában”. A székelyföldi magyar elöljárók a bíróságon a törvény végrehajtási utasításait rögzítő kormányhatározatra hivatkoztak, mely szerint „azok az etnikai kisebbségek, amelyek országos szervezettel rendelkeznek, rendezvényeiken használhatják saját jelképeiket is”.
A perek során a bíróságoknak azt is vizsgálniuk kell, hogy zászlónak minősülnek-e és a zászlótörvény hatálya alá esnek-e a magyar nemzeti színű szalagok, kokárdák, színek, amelyeket a polgármesterek a városok ünnepi díszítésére használnak.
Borítókép: Székelyudvarhely, 2017. március 15. Nemzeti színű zászlóval vonulnak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 169. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségre Székelyudvarhelyen, a Márton Áron téren 2017. március 15-én. (Fotó: MTI Fotó: Veres Nándor)
