– Mindig megvédtem a nők jogait, és az elkövetkezőkben is a védelmükre fogok kelni. Kifejezetten a testi önrendelkezéshez való jogukat is – fogalmazott a francia elnök decemberi sajtótájékoztatóján, mindazonáltal azt is kijelentve, hogy az EP elnökválasztási folyamatába nem kíván beleszólni. – Remélem, hogy következetesen és a meggyőződéseik alapján cselekszenek – tette hozzá a balliberális többségű testület közelgő választásával kapcsolatban.
A teljes képhez tartozik, hogy
Málta az egyetlen olyan uniós ország, ahol a művi terhességmegszakítás minden formája bűncselekménynek minősül.
Írország után pedig Málta is élt azon jogával, hogy az EU-hoz való csatlakozáskor szerződéses módon külön kikötötte, hogy az abortuszkérdés nemzeti hatáskörbe tartozik. Amikor a napokban Metsolát a családpolitikai nézeteiről és az ehhez kapcsolódó, az EP-ben leadott szavazatairól kérdezték, maga is azzal védekezett, hogy máltai képviselőként a csatlakozási szerződéshez csatolt jegyzőkönyv köti meg a kezét.
A balliberális képviselőket egyébként különösképp bosszantotta, hogy a képviselőnő – aki négygyermekes édesanya – az idén nyáron elfogadott Matić-jelentést sem támogatta. Mint arról beszámoltunk, a szexuális és reprodukciós egészség, valamint az azokhoz kötődő jogok uniós helyzetéről szóló jelentés lényegében alapvető jogként beszél az abortuszról, s átfogó és előítéletektől mentes szexuális oktatást biztosítana már általános iskolás korú diákoknak. A legvisszásabb és a sajtóban is leginkább felkapott része pedig a transznemű férfiak és a nem bináris személyek terhességgel és szüléssel kapcsolatos jogairól is rendelkezik.
Borítókép: Roberta Metsola, az EP egyik jelenlegi alelnöke (Forrás: Európai Parlament)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!