Három külön kérdést tettek fel a parlament tagjai, közülük kettőt az Európai Néppárt, az európai konzervatív jobboldal pártja. A képviselők rámutattak az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírái közötti összeférhetetlenség kockázatára, támogatva az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) jelentésének következtetéseit, amelyek azt mutatják, hogy a mintegy száz bíró közül, akik az EJEB-ben ültek tíz évig, huszonkettő közvetlenül ugyanattól a nem kormányzati szervtől vagy az általa finanszírozott Nyílt Társadalom Alapítványtól származik.
Ez a bizonyos jelentés 88 olyan esetet sorolt fel, amelyekben a Nyílt Társadalomhoz tartozó civil szervezet valamilyen formában befolyásolhatta az ítélethozatalt, és ahol a bírák közül legalább az egyik ugyanabból a „körből” származott.
A legfrissebb információk szerint Emberi Jogok Európai Bírósága a közvélemény nyomására új szabályokat adott ki bírái függetlenségére vonatkozóan. Ez derül ki az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentéséből, amelyben már 2020 februárjában jelezték, hogy kinevezésük előtt az EJEB bírái közül többen dolgoztak bizonyos civil szervezeteknél, többek között Soros György Nyílt Társadalom Alapítványainál. Ezek a bírák gyakran olyan ügyekben döntöttek, amelyek saját korábbi munkáltatójukat érintették, ami nyilvánvaló összeférhetetlenség – tájékoztat a Tűzfalcsoport.
A bíróság először nem kívánt reagálni a botrányra, de az Európa Tanács miniszteri bizottságának nyilvánosan be kellett ismernie a felfedezés igazságát, és ígéretet kellett tennie a kinevezési folyamat átalakítására. Ez év áprilisában a Nyílt Társadalom Alapítványnak – történetében először – nem sikerült egyik alkalmazottját sem strasbourgi bírói székbe ültetnie. Végül szeptemberben a bíróság hivatalosan is reagált. Közzétette az „etikai alapelvei az ítélkezési gyakorlatban” új változatát, amely szerint a bírák hivatali idejük alatt kötelesek függetlenek maradni minden intézménytől, beleértve a magánintézményeket is, és kerülni kell még az összeférhetetlenségnek még látszatát is. Nem dönthetnek olyan ügyekben, amelyekhez személyes érdekük fűződhet.
E győzelem ellenére is fontos az éberség, mert a civil szervezetek továbbra is megpróbálják közvetítőiket a hatalom irányító központjaiba juttatni.
A strasbourgi székhelyű EJEB előtt ugyanis folyamatosan zajlik az iparszerű pereskedés a magyar állammal szemben jó üzletté vált számos jogvédő szervezet, ügyvédi iroda számára, mely jogi személyek részéről a friss hírek szerint némileg mérséklődhetne ez a visszaélésszerű gyakorlat.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
Borítókép: Soros György magyar származású amerikai üzletember (Fotó: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet)
