Mint mondta, a magyar kormány számára kiemelt jelentőségű az EU bővítése. Európának be kell látnia, hogy a Nyugat-Balkán földrajzilag, történelmileg és gazdaságilag is az európai család része, emelte ki az Igazságügyi Minisztérium és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet által szervezett konferencián – közölte a V4NA hírügynökség.
Varga Judit úgy vélekedett, hogy az EU-t több válság is sújtotta az elmúlt években, és Brüsszel ezekre nem mindig tudott megfelelő választ adni: túl gyakran döntöttek úgy, hogy a központosítás a válasz, anélkül, hogy körültekintően és őszintén konzultáltak volna az unió alapját képező tagállamokkal.
A magyaroknak azonban mindig világos volt, hogy Európa igazi ereje a tagállamok sokszínűségekben rejlik, nem pedig hamis utópiákban – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: a különböző nemzeti alkotmányos identitások nélkül nincs Európai Unió sem.
Európának ezért vissza kellene térnie a józan ész útjára, és be kellene látnia, hogy az erős tagállamok nem a probléma, hanem a megoldás részét képezik, jegyezte meg.
Varga Judit szavai szerint Brüsszelnek fel kell hagynia a tagállamok elidegenítéséhez vezető gyakorlatával, emellett „eljött végre az ideje, hogy új országokat is üdvözöljünk a közösségünkben, és erősebb nemzeteken álló, erősebb EU-t építsünk fel”.
Mint felidézte, a közép-európai országok már megtapasztalták, hogy a csatlakozás útja néha göröngyös. A túlburjánzó brüsszeli bürokrácia képes néha kiemelt folyamatokat lassítani, a Juncker-bizottság idején ráadásul a politikai akarat is hiányzott az új tagok felvételére – jegyezte meg a miniszter, hozzáfűzve azonban: örömteli fejlemény, hogy a Nyugat-Balkán stabilitása a Von der Leyen-bizottság prioritásává vált.
Magyarország mindig elkötelezett támogatója volt az EU bővítésének, ennek kiváló példája a Horvátország csatlakozásáról szóló tárgyalás, amelynek lezárására éppen a 2011-es magyar EU-elnökség alatt került sor. Magyarország emellett a Nemzetközi Visegrádi Alapon keresztül számos projektet támogat a nyugat-balkáni térségben, emlékeztetett.
Varga Judit kiemelte azt is, hogy 2019-től Várhelyi Olivér személyében magyar biztos felel az unió bővítéséért és szomszédságpolitikájáért, az ő elszántsága és szakértelme pedig garancia arra, hogy az EU valóban nyitott marad nyugat-balkáni partnerei felé.
Hitelessége megőrzése érdekében az uniónak be kellene végre tartania korábbi ígéreteit – közölte a miniszter.
Mint hozzátette, Magyarország számára nem kérdés, hogy az EU-nak el kellene ismernie a tagjelölt országok erőfeszítéseit, és végre teljesítenie kellene a csatlakozási folyamat továbbvitelével kapcsolatos kötelezettségeit. Ebben Magyarország álláspontja egyértelmű, az Európa jövőjéről szóló beszédében Orbán Viktor miniszterelnök is külön hangsúlyt fektetett a bővítéspolitikára, idézte fel.
A miniszter elmondása szerint Albániával és Észak-Macedóniával haladéktalanul meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat, és még az év végéig hasonló egyeztetésekre van szükség Szerbiával és Montenegróval. Ahogy azt a magyar kormány is kiemelte, az EU-nak nagyobb érdeke fűződik Szerbia tagságához, mint magának Szerbiának, ezért az országot mihamarabb fel kell venni az EU-ba, jelentette ki Varga Judit.
Borítókép: Varga Judit igazságügyi miniszter beszédet mond a Konferencia Európa jövőjéről – A bővítés a jövő kulcsa? című nemzetközi fórumon a Magyar Tudományos Akadémián 2021. december 6-án. Mellette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
