A jövő héten szavazni fog az Egyesült Államok szenátusa arról a sokat bírált törvénytervezetről, amely alapjaiban alakítaná át a választási rendszert úgy, hogy a republikánusok szerint az őket hozná hátrányba a demokratákkal szemben.
– Az Egyesült Államok szenátusa jövő kedden tárgyalni fog a választási törvény módosításáról
– jelentette be csütörtök este Chuck Schumer, a szenátus demokrata párti többségének vezetője. A demokraták annak ellenére tűzik napirendre a vitát, hogy a törvénycsomag elfogadásához nem rendelkeznek a szükséges többséggel. A száztagú felsőházban kiegyenlítettek az erőviszonyok a demokraták és a republikánusok között, mindkét pártnak 50-50 szenátora van. A módosításhoz hatvan szenátornak az igenlő szavazatára lenne szükség, ám az ötven republikánus szenátor nem hajlandó támogatni Joe Biden demokrata párti elnök terveit. Éppen ezért Chuck Schumer azt is bejelentette, hogy a jövő héten a szenátus szabályainak módosításáról is szavazni fognak. Ennek elfogadásához ugyan elegendő lenne a feles többség, de két demokrata szenátor vétóra készül.
Továbbra is támogatni fogom a választási törvény módosítását, de nem fogok támogatni olyan akciókat, amelyek csak súlyosbítják országunk megosztottságát
– nyilatkozta egyikük, az arizonai Kyrsten Sinema.
Kyrsten Sinema és nyugat-virginai kollégája, Joe Manchin hónapok óta védi a választási törvény reformjának legnagyobb akadályát jelentő úgynevezett filibustert, az obstrukció intézményét. A filibustert előszeretettel alkalmazzák a szenátorok, amikor nagyon hosszú hozzászólásaikkal kívánják hátráltatni (vagy lehetetlenné tenni) a nekik kedvezőtlen döntéseket. Mivel a republikánusok nem támogatják sem a választási törvény módosítását, sem a filibuster szabályainak megváltoztatását, a demokraták tehetetlenek a két tiltakozó szenátoruk nélkül.
Joe Biden felkereste ugyan csütörtökön Joe Manchint és Kyrsten Sinemát, hogy változtassák meg véleményüket, de a tárgyalás kudarcba fulladt. Biden a sajtó képviselőinek először csalódottan, majd ingerülten és szinte ordítva úgy fogalmazott:
– Mint minden jelentősebb polgárjogi törvényjavaslatnál, ha valami először nem sikerül, visszatérünk és újrapróbálkozunk. Ezúttal nem sikerült, de az utolsó leheletemig harcolni fogok azért, hogy ne csak azt változtassuk meg, hogy kik szavazhatnak, hanem azt is, hogy kik számolják a szavazatokat.
A választási törvény módosítása értelmében egységes választási törvény lenne érvényben valamennyi tagállamban. A tagállamok helyett szövetségi szinten döntenének többek között a levélszavazás szabályozásáról és a szavazókörzetek határainak a meghatározásáról. A tagállamok szavazási eljárásainak módosításait ezentúl a szövetségi kormánynak is jóvá kellene hagynia. Továbbá kiterjesztenék a levélszavazás lehetőségét, több szavazópontot állítanának fel, és a választás napja szabadnap lenne. A demokrata többségű képviselőházban tavaly márciusban már elfogadták a módosításokat.
A demokraták azért kívánják módosítani a szövetségi választási törvényt, mert
a 2020-as elnökválasztás óta 19, republikánus vezetésű tagállamban fogadtak el a szavazást érintő változtatásokat.
Szigorították a levélben és távollétben történő szavazást, az urnák használatának szabályait és nagyobb figyelmet fordítanak a fényképes igazolványok használatára is. Mindezt a 2020-as elnökválasztási anomáliákra hivatkozva. Demokrata párti politikusok azzal vádolják a republikánusokat, hogy mindezen változtatásokkal a kisebbségek részvételét kívánják megnehezíteni a választásokon. A republikánusok érvelése szerint viszont a demokrata szavazók körében közkedvelt levélszavazatok esetében nem elég szigorúak a választópolgár személyazonosságát igazoló intézkedések.
