Politikai csatatér lett az ostrom évfordulójából

Egy év telt el a washingtoni Capitolium épületénél erőszakba torkollott tüntetés óta. Az öt ember életét követelő atrocitások örökségéről, az ügyet vizsgáló bizottsági nyomozás lehetséges kimeneteléről és az amerikai társadalom megosztottságáról Magyarics Tamás, az ELTE és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója nyilatkozott lapunknak.

2022. 01. 06. 6:18
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Tüntetők másznak fel a washingtoni Capitolium nyugati falán. A zavargások során öt ember vesztette életét. Fotó: AP/Jose Luis Mangana

− A vizsgálat kapcsán jelenleg több küzdelem zajlik: megpróbálnak beidézni volt kormánytisztviselőket, például Trump egykori kabinetfőnökét, Mark Meadowst, illetve szeretnék elérni, hogy a volt elnök ügyvédjei olyan dokumentumokat, telefonbeszélgetések átiratait és e-maileket adjanak ki, amelyek az ominózus három órában − Trump beszéde, a zavargások megindulása és az akkori elnök békés hazamenetelre való felszólítása közötti időszak − készültek. Ez utóbbi a legfelsőbb bíróság döntésére vár, amire hamarosan sor kerülhet − vázolta fel a nyomozás jelenlegi állását Magyarics Tamás. A testület dolgát nehezíti, hogy sok volt kormánytisztviselő nem jelenik meg a meghallgatásokon. Így tett például Roger Stone, Trump egykori tanácsadója, Steve Bannon, a volt elnök egyik akkori fő stratégája ellen pedig per is indul a kongresszus megsértése miatt, ami várhatóan júliusban veszi majd kezdetét. A demokrata többségű bizottság azt is ki akarja vizsgálni, hogy lehetett-e tudomása valamely kormánytisztviselőnek arról, hogy a tüntetők erőszakosan terveznek fellépni. Muriel Bowser washingtoni demokrata polgármester felelősségével azonban egyáltalán nem foglalkozik a testület.

A szakértő kiemelte: a meghallgatások és a nyomozás elhúzódó folyamata miatt a január hatodikai események körül zajló történések már kevésbé érdekesek a közvélemény számára. Míg pár hónappal ezelőtt a társadalom döntő többsége szerette volna megbüntetni azokat, akik erőszakosan vettek részt a tüntetéseken, ez mára már csak ötven százalék körüli arány. A demokraták egyértelműen elítélik a történteket, a republikánusok többsége is így gondolkodik, és az alkotmány elleni támadásnak minősítik a történteket. Azonban még mindig van egy jelentős választói réteg, amely Trump hátországát biztosítja (körülbelül 40-45 millió fő). Ők úgy gondolják, hogy a választásokat elcsalták, így jogosak voltak a tüntetések. Ezért ha most tartanák az elnökválasztást, akkor szinte biztosan Donald Trump lenne a republikánusok jelöltje, és valószínűleg le is győzné a gyengén teljesítő Joe Bident − elemezte a helyzetet a szakértő, aki hozzátette: 2024-ig még rengeteg változás következhet be, fontos kérdés az is, hogy a potenciális republikánus elnökjelöltek, mint például Ted Cruz texasi szenátor vagy Ron DeSantis floridai kormányzó hogyan tudják felépíteni magukat addig. 

Borítókép: Tüntetők próbálnak bejutni a washingtoni Capitolium épületébe 2021. január 6-án (Fotó: USA Today/Jerry Habraken)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.