Ma Amerika-szerte tartanak megemlékezéseket a Capitolium precedens nélküli ostromának évfordulóján. Demokrata oldalon Joe Biden elnök és alelnöke, Kamala Harris is felszólal, Nancy Pelosi házelnök pedig egész napos programtervvel készült. A republikánusok részéről Donald Trump tervezett sajtótájékoztatót tartani, azonban ez végül elmarad; a volt elnök az eseményeket vizsgáló, Január Hatodika nevet viselő bizottság hamis vádjaira és feszültségkeltésére hivatkozva mondta le a rendezvényt. Megrendezi azonban a Look Ahead America nevű konzervatív szervezet azt az egyik washingtoni börtön elé szervezett rendezvényt, amelyen gyertyagyújtással emlékeznek a letartóztatott tüntetőkre. − A kérdés az, hogy a két tábor szervez-e ellentüntetést a másik rendezvényeire − válaszolta Magyarics Tamás arra a kérdésünkre, hogy számíthatunk-e zavargásokra az évfordulón. Ez egyébként az elmúlt hónapokban többször megtörtént, és általában a Trumpot támogató eseményeken szokott probléma lenni a szélsőséges baloldali ellentüntetőkkel − tette hozzá a szakértő.
Trump vádjai a vizsgálóbizottsággal szemben egyébként nem alaptalanok. Az eredetileg kétpártira tervezett testület jelenleg 7:2 arányban demokrata képviselőkből áll, valamint a két republikánus, azaz Liz Cheney és Adam Kinzinger is a Republikánus Párt Trump-ellenzéki csoportjához tartozik. Így nem meglepő, hogy a bizottság a nyomozást megpróbálja elhúzni egészen az idén novemberben esedékes félidős választásokig. Nyilvánvaló, hogy a demokraták közvetlenül a választások előtt szeretnének kihozni egy olyan jelentést, amely a teljes felelősséget a Trump-adminisztrációra hárítja. Ehhez hozzátartozik az is, hogy az elmúlt egy évben Biden elnök és pártja népszerűsége is sokat csökkent, ellenben a Republikánus Párttal, melynek fontos arcai sikeresen el tudták magukat határolni az erőszakos eseményektől − magyarázta Magyarics, aki hozzátette: ettől függetlenül nagyon fontos lenne kideríteni az igazságot, hiszen az incidens az amerikai történelemben példa nélküli.
− A vizsgálat kapcsán jelenleg több küzdelem zajlik: megpróbálnak beidézni volt kormánytisztviselőket, például Trump egykori kabinetfőnökét, Mark Meadowst, illetve szeretnék elérni, hogy a volt elnök ügyvédjei olyan dokumentumokat, telefonbeszélgetések átiratait és e-maileket adjanak ki, amelyek az ominózus három órában − Trump beszéde, a zavargások megindulása és az akkori elnök békés hazamenetelre való felszólítása közötti időszak − készültek. Ez utóbbi a legfelsőbb bíróság döntésére vár, amire hamarosan sor kerülhet − vázolta fel a nyomozás jelenlegi állását Magyarics Tamás. A testület dolgát nehezíti, hogy sok volt kormánytisztviselő nem jelenik meg a meghallgatásokon. Így tett például Roger Stone, Trump egykori tanácsadója, Steve Bannon, a volt elnök egyik akkori fő stratégája ellen pedig per is indul a kongresszus megsértése miatt, ami várhatóan júliusban veszi majd kezdetét. A demokrata többségű bizottság azt is ki akarja vizsgálni, hogy lehetett-e tudomása valamely kormánytisztviselőnek arról, hogy a tüntetők erőszakosan terveznek fellépni. Muriel Bowser washingtoni demokrata polgármester felelősségével azonban egyáltalán nem foglalkozik a testület.
A szakértő kiemelte: a meghallgatások és a nyomozás elhúzódó folyamata miatt a január hatodikai események körül zajló történések már kevésbé érdekesek a közvélemény számára. Míg pár hónappal ezelőtt a társadalom döntő többsége szerette volna megbüntetni azokat, akik erőszakosan vettek részt a tüntetéseken, ez mára már csak ötven százalék körüli arány. A demokraták egyértelműen elítélik a történteket, a republikánusok többsége is így gondolkodik, és az alkotmány elleni támadásnak minősítik a történteket. Azonban még mindig van egy jelentős választói réteg, amely Trump hátországát biztosítja (körülbelül 40-45 millió fő). Ők úgy gondolják, hogy a választásokat elcsalták, így jogosak voltak a tüntetések. Ezért ha most tartanák az elnökválasztást, akkor szinte biztosan Donald Trump lenne a republikánusok jelöltje, és valószínűleg le is győzné a gyengén teljesítő Joe Bident − elemezte a helyzetet a szakértő, aki hozzátette: 2024-ig még rengeteg változás következhet be, fontos kérdés az is, hogy a potenciális republikánus elnökjelöltek, mint például Ted Cruz texasi szenátor vagy Ron DeSantis floridai kormányzó hogyan tudják felépíteni magukat addig.
Borítókép: Tüntetők próbálnak bejutni a washingtoni Capitolium épületébe 2021. január 6-án (Fotó: USA Today/Jerry Habraken)
