Kreml: Kijev nem kötelezte el magát az ukrajnai rendezésről kötött megállapodás mellett

Voltak pozitív jelzések a francia és az ukrán elnök keddi sajtótájékoztatóján, ám Moszkva ezekből nem hallotta ki, hogy Kijev elkötelezte volna magát az ukrajnai rendezés alapjául szolgáló minszki megállapodások végrehajtása mellett – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak szerdán Moszkvában.

Kijev, 2022. február 4. A Georgiai Nemzeti Légió tagjai katonai kiképzést tartanak ukrán polgári személyeknek egy esetleges orosz inváziótól tartva Kijevben 2022. február 4-én. A 2014-ben alakult Georgiai Nemzeti Légió egy félkatonai egység, amelyet a kelet-ukrán konfliktusban Ukrajna oldalán harcoló georgiai és más nemzetiségû önkéntesek alkotnak. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko Fotó: Szerhij Dolzsenko

Zaharova úgy vélekedett, hogy a NATO-nak a szélesebb értelemben vett regionális biztonság erősítése érdekében le kellene mondania a „nyitott ajtók” politikájáról, Kijevnek pedig vissza kellene térnie a tömbön kívüli, semleges státushoz, amelyet 1990-ben a szuverenitási nyilatkozatában meghirdetett.

A szóvivő azt állította, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter az ENSZ BT-határozat részét képező minszki megállapodások felülvizsgálata mellett szállt síkra, amikor azt hangoztatta, hogy az alku csak akkor hajtható végre, ha pontjainak sorrendjét felcserélik. A szóvivő arra figyelmeztetett, hogy ez a békefolyamat lerombolásához vezethet, és védelmébe vette az összes érintett fél lépéseinek sorrendjét rögzítő dokumentumot.

Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes „zsarolásnak” és „haditechnikai nyomásgyakorlásnak” nevezte a THAAD amerikai rakétarendszernek az ukrajnai Harkov közelébe történő esetleges telepítését. 

A diplomatánál orosz újságírók kérdeztek rá a témára, miután a TASZSZ hírügynökség hétfőn, diplomáciai forrásra hivatkozva azt írta, hogy Kijev mobil THAAD-ütegek ukrajnai telepítését kérte Washingtontól.

Egy másik külügyminiszter-helyettes, Alekszandr Pankin a THAAD-értesüléssel kapcsolatban körültekintő magatartásra intette Washingtont, és azt javasolta az amerikai vezetésnek, hogy „ne kövessen el ostobaságot azzal, hogy a rendezés ügyét még mélyebbre viszi a zsákutcába”.

Rjabkov elmondta, hogy az orosz fél elemzi az Egyesült Államok és a NATO orosz garanciaigényekre adott reagálását, és dolgozik a válaszon. Mint mondta, Moszkva komolyan vette Washington több ellenjavaslatát, különösen azokat, amelyek konkrétan az átláthatóságról, a bizalomépítésről és a kockázatcsökkentésről szólnak.

A NATO válaszában egyébként sokkal nagyobb az otrombaság és a kihívó nyelvezet aránya az amerikaihoz képest, bár az amerikaiban is vannak elfogadhatatlan elemek a kérdésmegfogalmazásban

– mondta.

Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok és több szövetségese a politikai nyomásgyakorlás eszközeként használja fel Oroszország ellen az Északi Áramlat 2 földgázvezetéket. Úgy vélekedett, hogy az európai államok nem képesek önállóan meghatározni tulajdon érdekeiket.

A helyettes tárcavezető ezzel Joe Biden amerikai elnöknek azt az Olaf Scholz német kancellár jelenlétében tett kijelentését kommentálta, miszerint „nem lesz többé” Északi Áramlat 2, ha Oroszország behatol Ukrajnába.

Zaharova azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy igyekszik a maga számára kedvező feltételek mellett „elfoglalni” az uniós energiapiac egy részét.

Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak kulcsszerepe van abban, ami Ukrajna körül történik. Kifogásolta, hogy Washington szerinte „kolosszális nyomást” gyakorol a Biztonsági Tanács nem állandó tagjaira a saját álláspontjának érvényesítése érdekében. 

A misszióvezető a január 31-én – Oroszország és Kína ellenállása ellenére – megtartott BT-ülést megrendezett és előre elpróbált előadásnak nevezte, amelyhez sajtótámogatást is szerveztek.

Úgy vélekedett, hogy az ukrajnai helyzet kiélezett marad, ha Kijev továbbra is kerüli a párbeszédet a Donyec-medence szakadárjaival.

Zaharova visszautasította Szerhij Kiszlica ukrán ENSZ-nagykövet nyilatkozatát, amelyben a diplomata eljárási szabálytalanságokra hivatkozva megkérdőjelezte Oroszország állandó BT-tagságának legitimitását. 

Emlékeztetett rá, hogy Moszkva dokumentáltan a Szovjetunió jogutódja a világszervezet legfontosabb biztonságpolitikai döntéshozó szervében. Rámutatott, hogy így döntött a Független Államok Közössége (FÁK) 1991. december 21-i államfői tanácsa is, ahol Ukrajnát Leonyid Kravcsuk képviselte. A szovjet jogok és felelősségek körének átvételéről az orosz külügyminisztérium öt nappal később az ENSZ főtitkárát, 1992. január 13-án pedig a moszkvai nagyköveteket értesítette.

Borítókép: A Georgiai Nemzeti Légió tagjai katonai kiképzést tartanak ukrán polgári személyeknek egy esetleges orosz inváziótól tartva Kijevben 2022. február 4-én (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)