Napi hárommillió eurójába kerül Belgiumnak állampolgárai tesztelése
A virológusok a belga állam tesztelési stratégiájának felülbírálását és módosítását sürgetik. A belga koronavírus-bizottság vezetője, Pedron Facon elmondta, hogy az országban naponta 70 ezer koronavírus szűrővizsgálatot végeznek el, amely az államnak hárommillió euróba (azaz több mint 1,065 milliárd forintnak megfelelő összegbe) kerül naponta.
Facon és Belgium másik elismert virológusa, Steven Van Gucht szerint az állami finanszírozású koronavírus tesztelést – amely az omikron variáns megjelenése óta bárki számára elérhető – egy célzott tesztelésre kell leváltani. A szakemberek szerint a különösen veszélyeztetett csoportokra kell összpontosítani, mint például a kórházak sürgősségi osztályai, ahol leginkább várható az új variánsok felbukkanása.
Forrás: rtl.be
Randivonalakon kereste homoszexuális áldozatait az afgán migráns
Homoszexuális férfiakat félemlített meg és fosztott ki egy 19 éves afgán migráns Észak-Franciaország több településén. A migráns kiskorúként, kísérő nélkül érkezett Franciaországba, még 2017-ben. Az afgán bűnöző francia melegrandi-oldalakon ismerte meg áldozatait. A találka után a migráns azzal fenyegette meg gyanútlan alkalmi partnereit, hogy az interneten fogja publikálni az együttlétükről titokban készített videót, ha a férfiak nem fizetnek neki. Az afgán elkövető végül úgy bukott le, hogy a belga határ közelében lévő település, Villeneuve-d’Ascq rendőrei észrevettek egy balkonon lógó férfit. Az igazoltatáskor kiderült, hogy a zsarolásnak ellenálló lakástulajdonost az afgán migráns olyan agresszíven megfenyegette, hogy a férfi az ablakon keresztül menekült.
Az áldozat vallomása alapján a rendőrök beazonosították az ismeretlen zsarolót, aki ellen a bíróság korábban már elfogatóparancsot adott ki, két korábbi áldozatának a bejelentése alapján. Utóbbiak tanúvallomásaikban elmondták, hogy támadójuk késsel és csavarhúzóval is megfenyegette őket, hogy fizetésre kényszerítse őket. Az afgán vádlott azzal indokolta a fegyveres fenyegetést, hogy állítása szerint az együttléteket megelőzően világossá tette: szexuális szolgáltatásai nem ingyenesek, azonban partnerei közül egyik sem akarta kifizetni az általa meghatározott összeget. A migráns esetenként körülbelül ötszáz eurót zsebelt be, ráadásul később visszatért áldozatai lakásához és ismét pénzt követelt tőlük. Az afgán migránst 30 hónap börtönre ítélte a bíróság, azonban próbaidőre felfüggesztették a büntetését.
Forrás: valeursactuelles.com
A keresztényeket éri a legtöbb vallási alapú támadás Franciaországban
Két francia parlamenti képviselő gyűjtötte össze a franciaországi, 2021-ben elkövetett vallási alapú támadások statisztikai adatait. Az összesítés szerint tavaly összesen 1659 vallási alapú erőszakos incidenst regisztráltak a hatóságok. A támadások túlnyomó részét keresztény célpontok – templomok, klérus, temetők, magánemberek – ellen követték el, összesen 857 esetben. Második helyen az antiszemita támadások állnak, 589 atrocitással. A képviselők arra hívják fel a figyelmet, hogy az antiszemita támadások száma kiugróan magas, mert a franciaországi izraelita közösség létszáma igencsak kicsi. A muzulmán imahelyek ellen 213 támadást regisztráltak a hatóságok.
A keresztény célpontok elleni cselekmények többsége továbbra is a tárgyakra irányul (templomi vandalizmus, kegytárgyak lopása), a személyek elleni gyűlöletkeltés vagy fizikai agresszió száma azonban folyamatosan nő. A szerzők kiemelik a nyugat-franciaországi kikötővárost, Nantes-ot, ahol a radikális baloldali csoportok az országos átlagnál jóval nagyobb mértékben vették célkeresztbe a keresztényeket. A fizikai támadásokon kívül az online gyűlölet- és hangulatkeltés is jelentősen erősödött a keresztények ellen a francia közösségimédia-oldalakon.
Forrás: valeursactuelles.com
Nem kapott nemsemleges megszólítást egy svéd diák, hatalmas pénzbüntetést róttak az iskolájára
Beperelte iskoláját egy közép-svédországi diák, mert szerinte nem mindenki tartotta tiszteletben azt, hogy ő egyik nemhez sem tartozik, azaz nem bináris nemű. A diszkriminációs ombudsman közelmúltban hozott határozata kimondta, hogy egy nem bináris személy környezetének támogatni kell az érintett ember identitását, ha ő azt szeretné. Az iskola egyik tanárnője határozottan nemet mondott a diák kérésére, és később sem használta tanulójára a svéd nyelvbe nemrégiben bevezetett semleges nemű, egyes szám harmadik személyű névmást (hen). A tanuló szülei az igazgatóhoz fordultak, aki ígéretet tett arra, hogy beszél a tanárral, ám a pedagógus nem volt hajlandó változtatni a döntésén. Ezután az érintettek az ombudsmanhoz fordultak, amely 150 ezer svéd korona (5,2 millió forint) kártérítést rótt ki az iskolára.
Forrás: Samnytt
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
