Emmanuel Macron szerint a Földközi-tenger túlpartjáról érkezett bevándorlók lehetőséget jelentenek Franciaországnak arra, hogy még nagyobbá váljék. A francia elnök ezt hétfőn, a dél-franciaországi Marseille-ben rendezett Földközi-tengeri népek fórumának megnyitóján mondta. Emmanuel Macron az általa kezdeményezett találkozóra videókonferencián jelentkezett be. Méltatta a franciáknak azt „a sokfajta gazdagságát”, amely szerinte a Dél-Európából, az észak-afrikai országokból vagy a Közel-Keletről érkezetteknek köszönhető. Majd bírálta – bár a nevét nem mondta ki – a bevándorlásellenes Éric Zemmour jobboldali publicistát, elnökjelöltet, „aki kétségeket támaszt a máshonnan érkezettekkel szemben”.
Kétséget ébreszteni a mai francia közbeszédben, azt hangoztatva, hogy olyan sokan közülünk, csak azért, mert más a származásuk, időnként más keresztnevük van, azt jelenti, hogy el kellene felejteniük a családjuk gazdagságát, kultúráját, időnként a Földközi-tenger túloldalán lévő kötelékeiket. Én ennek az ellentétében hiszek
– jelentette ki Macron, utalva Zemmour azon választási ígéretére, hogy kötelezővé teszi minden francia állampolgárnak a francia keresztnév viselését, betiltva ezzel a külföldi eredetű keresztneveket.
– Elvárom minden honfitársunktól, hogy teljesen francia és európai legyen, hogy tartsa tiszteletben a köztársaság szabályait, hogy szeresse a hazáját, de azt üzenem a köztársaság minden gyermekének, hogy függetlenül a családja történetétől, attól, hogy mikor kelt át a tengeren, fantasztikus dolgokat adhat Franciaországnak, és ez olyan lehetőség, amely nagyobbá teheti Franciaországot – fogalmazott a köztársasági elnök.
A diaszpóráink, a kettős állampolgáraink fantasztikus szerencsét jelentenek Franciaországnak, és segítenünk kell nekik az érvényesülésben, beleértve azokat is, akik a Földközi-tenger túlsó partjáról származnak
– tette hozzá az államfő.
Emmanuel Macron bejelentette, hogy az állam százmillió eurós alapot hoz létre olyan, Franciaországban élő vállalkozók nak, akik az észak-afrikai országokban fektetnek be. Jelezte azt is, hogy Párizs megkönnyíti az utazást azoknak, akik hozzájárulnak a gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatokhoz az észak-afrikai országokkal a migráció hatékony szabályozására kötött együttműködés részeként. Ez utóbbi szabályozás lesz a témája az Európai Unió és az Afrikai Unió február 17–18-án Brüsszelben esedékes csúcstalálkozójának.
Franciaország szeptemberben szigorította a beutazási feltételeket Marokkó, Algéria és Tunézia állampolgárainak.
Míg a marokkóiak ötven százalékkal, az algériaiak és a tunéziaiak 33 százalékkal kevesebb beutazási vízumot kapnak azért, mert az észak-afrikai országok nem hajlandók visszafogadni a Franciaországból kiutasított állampolgáraikat. Emmanuel Macron októberben azt is bejelentette, hogy új béke és barátsági szerződés megkötését szeretné elérni Afrikával az Európai Unió égisze alatt. – A származási országokkal együtt végig kell gondolni egy sokkal jobban megszervezett migrációs politikát, mindenekelőtt Afrikával – mondta tavaly Emmanuel Macron, kiemelve, hogy ehhez az illegális bevándorlás elleni jobb védelemre, a rendszeres visszatoloncolásokra a származási országokba, és a schengeni övezet reformjára van szükség.
Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2022. január 19-én. (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)
