Nagy szerepet játszottak a külföldi hírszerző szolgálatok által továbbított információk a terrortámadások leleplezésében – állította a német szövetségi belügyminisztérium. A közlemény szerint 2011 óta összesen tizenhárom merényletet sikerült meghiúsítaniuk a német hatóságoknak.
Christoph de Vries, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa hozzátette, ezek közül hat esetben a külföldi hírszerzés információi alapvető fontosságúak voltak.
2018 júniusában például így akadályoztak meg egy akár kétszáz ember életét követelő tragédiát is: akkor egy német házaspárt tartóztattak le és ítéltek börtönbüntetésre, amiért bombát akartak robbantani a városban, a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal épületétől nem messze. A háromgyermekes édesanya bevallotta, hogy az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezetnek fogadott esküt, ugyanakkor tagadta, hogy bármit is tudott volna a tervezett robbantásról, őt nyolc év börtönbüntetésre ítélték. Az iszlám vallásra áttért, negyvenes éveiben járó férjére pedig kilenc év börtönbüntetést kért a szövetségi ügyészség.
– Megerősítést nyert az a gondolat, hogy országunk biztonsága, ha az iszlamista terrortámadások megakadályozását nézzük, gyakran a külföldi partnerszolgálatok kezében van
– mutatott rá de Vries.
Szintén ezt az álláspontot erősíti egy 17 éves szíriai fiú esete, aki a hageni zsinagóga ellen tervezett merényletet végrehajtani tavaly ősszel. Herbert Reul, Észak-Rajna–Vesztfália tartomány belügyminisztere akkor ismertette, az egyik külföldi titkosszolgálat figyelmeztette a német hatóságokat arra, hogy a zsidó közösség ellen támadást hajthatnak végre. A fiú ellen idén januárban emelt vádat a düsseldorfi főügyészség: a nyomozás szerint az Iszlám Állam egyik tagja a Telegram alkalmazáson keresztül utasította arra, hogy készítsen robbanószerkezetet.
A tinédzser fiú 2015 tavaszán érkezett Németországba Bejrúton keresztül, hogy családegyesítés keretében csatlakozzon ott élő családjához. Akkoriban édesapja már Hagenben élt, védelmi státussal rendelkezett, nem sokkal később ismerték el hivatalosan is menekültként.
Nem minden terrortámadást sikerült azonban megakadályozni a külföldi hírszerző szolgálatok segítségével sem: 2016 őszén a marokkói titkosszolgálat több alkalommal felvette a kapcsolatot a német hírszerzéssel, valamint a rendőrséggel, hogy információkat osszanak meg velük Anis Amri szélsőséges tevékenységéről. A tunéziai származású férfi 2016. december 19-én egy elrabolt kamionnal nagy sebességgel behajtott a főváros, Berlin egyik karácsonyi vásárának helyszínére, az árusok és a vásárlók közé. A merényletben tizenketten haltak meg.
Sajtóértesülések szerint ezeket az információkat nem adták át a német szövetségi alkotmányvédelmi hivatalnak.
Bruno Kahl, a hírszerző ügynökség vezetője akkor elismerte, hogy ez hiba volt. A marokkói titkosszolgálat egyébként két évvel később, 2018-ban is fontos információkkal látta el a németeket, miután a stuttgarti repülőtéren négy feltételezett terroristát észleltek a hatóságok. Egy apa és fia, valamint két másik személy fényképeket készített a repülőtér termináljáról és területéről; a marokkói hírszerzés a személyazonosságukat adta ki Németországnak.
Borítókép: Rendőrök állnak a német parlament postaközpontjának otthont adó Marie-Elisabeth Lüders-ház bejáratánál, Berlinben 2020. szeptember 22-én. Német sajtóértesülések szerint a postaközpontban egy gyanús csomagot vizsgálnak (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)
