Rekordmélyponton, csupán 37 százalékon áll a németországi gáztározók töltöttsége – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Egy, a Szövetségi Gazdasági Minisztérium számára készített korábbi szakértői vélemény szerint ötvenszázalékos töltöttségi szintre lenne szükség ahhoz, hogy egy 30 napos fagyhullámot probléma nélkül átvészeljen az ország. Vagyis, ha a közeljövőben néhány hétig tartósan fagyos időszak köszöntene be Nyugat-Európában, akkor előfordulhat az is, hogy a német ipar részben vagy egészben leállhat annak érdekében, hogy a háztartások fűtésére elegendő gáz maradjon.
Valójában készenléti tervek már léteznek. A berlini székhelyű Energia- és Vízipari Szövetség (Bundesverband der Energieund Wasserwirtschaft) 59 oldalas dokumentuma pontosan leírja, hogy szükség esetén milyen leállítási lehetőségek vannak. Németországnak kevés saját gázmezője van, a fogyasztásának csak mintegy tizedét fedezi a hazai termelés, ezért elsősorban importálnia kell. Egyre többször hangzik el a figyelmeztetés, hogy Németország nem nélkülözheti az orosz földgázt. Az Eon vezetője szerint
Németország már csak azért sem mondhat le az orosz importról, mert a nukleáris energia mellett a kőszénre alapozott energiatermelést is kivezeti. Ezért nem azon kellene gondolkodni, hogy miként oldható meg az energiaellátás orosz földgáz nélkül. Szükségünk van az orosz gázra, és kész – jelentette ki Leonhard Birnbaum vezérigazgató, aki hozzátette: reméli, hogy a közeljövőben enyhül az Oroszországgal kialakult feszültség és sikerül észszerű megoldásra jutni.
Európában Németország van a legnehezebb politikai helyzetben. Az atomerőművek fokozatos lekapcsolásával és a kőszénre alapozott energiatermelés kivezetésével teljes egészében az Oroszországtól kapott gázra utalta magát. Mindeközben Ukrajna és a NATO határozottan azt várja el Németországtól, hogy támogassa az ukrán kormányt az orosszal szemben. A két szék közé esett Németországot az elmúlt hetekben nemzetközi össztűz alá vették, főleg akkor, amikor Ukrajna fegyvereket kért a német kormánytól, az Olaf Scholz vezette kabinet pedig csupán ötezer védősisakot ígért. Németország védelmi minisztere akkor azt mondta, hogy a fegyverek Ukrajnába küldése nem segítene a jelenlegi helyzet enyhítésében.
Kijev oldalán állunk. Mindent meg kell tennünk a deeszkaláció érdekében. Jelenleg a fegyverszállítások nem lennének hasznosak ebből a szempontból, ebben egyetértés van a német kormányban
– jelentette ki Christine Lambrecht.
Ezután olyan térképek is nyilvánosságra kerültek, amelyek tanúsága szerint az Ukrajnába tartó és fegyvert szállító brit repülőgépeknek el kellett kerülniük a német légteret. Az új német koalíciós kormánynak, első nagy külpolitikai válságának kezelésekor tehát imázsválsággal is meg kell küzdenie.
Miközben Németország folyamatos támogatásról biztosítja Ukrajnát és az Oroszország elleni szankciókat hangoztatja, Olaf Scholz kancellár igyekszik jó kapcsolatot fenntartani Vlagyimir Putyinnal. Nemsokára ugyanis Moszkvába utazik, hogy tárgyaljon az orosz elnökkel, ahol minden bizonnyal előkerülnek az energiaválsággal kapcsolatos témák.
A német szövetségi kormány nemcsak a külpolitikája miatt sodorta veszélybe magát. Mairead McGuinness, az Európai Bizottság (EB) pénzügyi szolgáltatásokért, pénzügyi stabilitásért és a tőkepiaci unióért felelős biztosa a minap jelentette be, hogy a gáz- és nukleáris energiához tartozó tevékenységek összhangban vannak az unió éghajlat- és környezetvédelmi célkitűzéseivel. A mostani döntés eurómilliárdokat terelhet ezen szektorok felé a megújuló energiatermelés finanszírozása felől.
A nap- és szélerőműveket előnyben részesítő Németországot érzékenyen érinti a döntés. Eközben a németek egyik legfőbb riválisát, Franciaországot jelentős gazdasági előnybe hozza az EB, hiszen az ország ellátása nagyjából 70 százalékban függ az atomenergiától. Franciaország emellett komoly politikai előnyt is szerezhet Németországgal szemben az unión belül – olvasható a V4NA Hírügynökség cikkében.
Borítókép: Gőzoszlopok törnek a magasba az RWE német energetikai konszern barnaszénnel üzemelő Weissweiler erőművének hűtőtornyaiból az észak-rajna–vesztfáliai Eschweilerben 2020. január 21-én. A német kormány tervei szerint a környezet védelme érdekében legkésőbb 2038-ig leállítanak minden szénnel működő erőművet. A németországi áramtermelés közel negyven százaléka szénerőművekből származik (Fotó: MTI/EPA/Sascha Steinbach)
