Németország nem nélkülözheti az orosz földgázt!

Eon-vezető: Nem azon kellene gondolkodni, miként oldható meg az energiaellátás orosz földgáz nélkül.

Magyar Nemzet
2022. 02. 01. 21:37
Lubmin, 2019. prilis 1. Munksok dolgoznak az orosz fldgzt Ukrajna s Lengyelorszg megkerlsvel Nmetorszgba szllt szaki ramlat-2 gzvezetk fogadllomsnl a nmetorszgi Lubminban 2019. mrcius 26-n. Finnorszg partvidknl 2018 szeptemberben kezddtt meg az Oroszorszgot Nmetorszggal sszekt fldgzvezetk tengeri szakasznak lefektetse. Az szaki ramlat-2 egy 9,5 millird eurs projekt, amelynek keretben kt j, sszesen vi 55 millird kbmter szlltsi kapacits vezetkkel bvtik a Balti-tenger fenekn hzd szaki ramlatot, amelynek vezetke az oroszorszgi Viborgbl indul s a nmetorszgi Greifswald mellett fekv Lubminnl ri el a nmet partot. A gzvezetkbl mr 600 kilomtert, a teljes hossznak mintegy a felt mr lefektettk. MTI/EPA/Clemens Bilan Fotó: Clemens Bilan
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Németország nem nélkülözheti az orosz földgázt – jelentette ki a legnagyobb német energiaszolgálató, az Eon vezetője egy sajtóbeszélgetésen, amelyről a Wirtschaftswoche című gazdasági magazin számolt be kedden. Leonhard Birnbaum vezérigazgató a Wirtschaftswoche hírportálján közölt beszámoló szerint az esseni rendezvényen kiemelte:

Szükségünk van az orosz gázra, és kész.

Németország már csak azért sem mondhat le az orosz importról, mert a nukleáris energia mellett a kőszénre alapozott energiatermelést is kivezeti. Ezért nem azon kellene gondolkodni, hogy miként oldható meg az energiaellátás orosz földgáz nélkül – fejtette ki az Eon vezetője. Az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt szállító Északi Áramlat földgázvezeték üzembe helyezésre váró második vezetékpárja, az Északi Áramlat 2 körüli vitákról elmondta, hogy a fejlesztés energiagazdasági szempontból hasznos Németországnak.

A politikai megközelítésű értékelés eltérő eredményre vezethet, de ezt a politikában kell megvitatni

– tette hozzá Leonhard Birnbaum.

Azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne a vezetéken szállított földgáz helyett a cseppfolyósított földgázra (LNG) építeni az ellátásban, kiemelte, hogy a vezetékes gáz elvileg olcsóbb, mint az LNG, így ha az LNG-re kell támaszkodniuk, a gázárak Európában sokkal magasabbak lesznek, mint eddig.

Az árak csökkenéséhez több vezetékes gázra lesz szükség Európában, ehhez pedig természetesen Oroszországból is importra van szükség, fejtette ki Leonhard Birnbaum, hozzátéve:

reméli, hogy enyhül az Oroszországgal folytatott viszonyban beállt feszültség, és sikerül észszerű eredményre jutni.

A szövetségi kormány adatai szerint a földgáz részaránya 21,6 százalékos a németországi energiafelhasználásban. Mivel az ország kevés saját gázlelőhellyel rendelkezik, fogyasztásának csak tizedét fedezi a hazai termelés, ezért elsősorban importból kell biztosítania gázellátását. A kilencvenszázalékos importszükséglet meghatározó részét, 38,2 százalékát fedezik orosz forrásból. A második helyen Norvégia áll 34,8 százalékkal, a harmadik Hollandia 22,4 százalékkal, további 4,6 százalék egyéb forrásból származik.

Borítókép: Munkások dolgoznak az orosz földgázt Németországba szállító Északi Áramlat 2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án. (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.