Trudeau az állásával fizethet a gyengeségéért

Akár Justin Trudeau kanadai miniszterelnök székébe is kerülhet a szabadságkonvojként elhíresült, a kötelező oltás ellen tiltakozó tüntetéssorozat elhibázott kezelése. Egy friss felmérés szerint a kanadaiak szigorúan lépnének fel a blokádban részt vevőkkel szemben, a pénzbírságot és börtönbüntetést is sokan támogatják.

Ottawa, 2022. február 6. Táblát tart a koronavírus elleni oltást és a maszkviselést támogató, de az oltás kötelezõvé tételét ellenzõ tüntetõ (b) a járványügyi korlátozások ellen tiltakozó kamionosokat támogató felvonuláson Ottawában 2022. február 5-én. A tüntetés azután robbant ki, hogy január 15-én életbe lépett a kanadai kormány rendelkezése, amely védõoltás hiányában 14 napos karanténra kötelezi az Egyesült Államokból érkezõ kamionosokat. MTI/AP/The Canadian Press/Nathan Denette Fotó: Nathan Denette

Elégedetlenek a kanadaiak Justin Trudeau miniszterelnök válságkezelésével, derült ki egy friss közvéleménykutatásból szombaton. A Maru Public Opinion február 9. és 10. között végzett reprezentatív kutatása a szabadságkonvojként elhíresült tüntetésekről és a kanadai miniszterelnök felelősségéről is kérdezte a közvéleményt. Kiderült ugyanis, hogy a válaszadók 56 százaléka egyáltalán nem szimpatizál a tüntetőkkel, sőt kétharmaduk szerint a tiltakozók veszélyeztetik a demokráciát, így akár a hadsereget is bevetnék ellenük, hogy eltávolítsák a tiltakozó kamionokat és autókat a fontosabb csomópontokról. A válaszadók ugyancsak kétharmada pénzbírsággal és börtönbüntetéssel sújtaná a blokádban résztvevőket.

Hetek óta hangos a kanadai és a nemzetközi sajtó azoktól a zömében kamionos tüntetőktől, akik a kötelező oltás, a QR-kódos országba történő beléptetés és a Justin Trudeau vezette liberális kormány politikája ellen tüntetnek, járműveikkel megbénítva több határátkelőt és forgalmas utakat Kanada több városában. A felmérésben részt vevők körülbelül fele minősítette „gyengének” és „alkalmatlannak” a miniszterelnököt, sőt sokak szerint (44 százalék) egyenesen felbujtója volt az eseményeknek, míg mások úgy vélik (45 százalék) ezentúl nem neki kellene vezetnie a Liberális Pártot sem. A válaszadók csupán 17 százaléka vélte úgy, hogy Trudeau erősnek mutatkozott a tüntetések leverésében, és minden lehetőséget megragadott a helyzet megoldása érdekében. Hasonló arányban voltak azok (16 százalék), akik az elmúlt hetek eseményei függvényében Trudeau-ra szavaznának, ha most lennének a választások.

„Legutóbb Brian Mulroney (Kanada miniszterelnöke 1984–1993 között – a szerk.) utolsó napjaiban láttam ehhez hasonló számokat” – nyilatkozta John Wright, a Maru Public Opinion ügyvezető alelnöke. A veterán közvéleménykutató hozzátette: „Szerintem a jelenlegi elégedetlenség akár Trudeau állásába is kerülhet.” Trudeau korábban „senkiknek” bélyegezte a tüntetőket, akikkel nem volt hajlandó találkozni, valamint a blokádok leküzdésében sem vállalt közvetlenül szerepet. A Maru kutatása szerint a kanadaiak 53 százaléka véli úgy, hogy Trudeau nem egy miniszterelnöktől elvárható módon viselkedik a jelenlegi helyzetben. „Trudeau felvehetné végre a miniszterelnöki öltönyét” – bírálta a miniszterelnök munkáját a Bloc Québécois balközép ellenzéki párt vezetője, Yves-François Blanchet.

Justin Trudeau múlt pénteken Joe Biden amerikai elnökkel tárgyalt telefonon, elsősorban a két országot érintő határ menti blokád ügyében. Ezt követően tisztították meg a blokád alól a kanadai hatóságok a két ország közötti legforgalmasabb átkelőt, az Ambassador Bridge-et, de további felszámolásokra nem adott utasítást a kanadai miniszterelnök. Peter Sloly ottawai rendőrfőnök pénteken megerősítette, hogy a tüntetők leverésének legnagyobb korlátja a rendőrök hiánya, ezért továbbra is sürgeti az állomány 1800 fővel történő bővítését.

Látszólag megelégelte a szövetségi kormány lassúságát Doug Ford, Ontario tartományának vezetője, ezért pénteken szükségállapotot hirdetett ki, ezzel „büntethetővé téve az áruk, személyek és szolgáltatások létfontosságú infrastruktúrák mentén történő mozgásának blokkolását és akadályozását.” Az ország legnépesebb tartományában ezentúl akár százezer kanadai dollár (24,7 millió forint) pénzbírságot és egy év börtönbüntetést is kaphatnak a blokádban résztvevők. Ontario tartomány szigorítására válaszul, szombaton egyeztetésre hívta a tartományok vezetőit Trudeau, biztosítva őket „a blokád megszüntetéséhez és a közbiztonság védelméhez szükséges minden eszköz megadásáról”. 

A szabadságkonvoj támogatására más országokban szolidaritást vállaló tüntetések kezdődtek, így például Franciaországban, Új-Zélandon és az Egyesült Királyságban is, de ezeket eddig visszaszorították a hatóságok. A holland konvoj a tervek szerint hétfőn Belgiumba indul, amelyre a belga hatóságok nagyobb rendőri erővel készülnek, és kijelentették, hogy nem fogják beengedni a tüntetőket országukba.

Borítókép: Táblát tart a koronavírus elleni oltást és a maszkviselést támogató, de az oltás kötelezővé tételét ellenző tüntető (balra) a járványügyi korlátozások ellen tiltakozó kamionosokat támogató felvonuláson Ottawában 2022. február 5-én. A tüntetés azután robbant ki, hogy január 15-én életbe lépett a kanadai kormány rendelkezése, amely védőoltás hiányában 14 napos karanténra kötelezi az Egyesült Államokból érkező kamionosokat.

(Forrás: MTI/AP/The Canadian Press/Nathan Denette)