Kétezer orvos és négyezer szakápoló hiányzik a horvát egészségügyi ellátórendszerből – írta a Vecernji List című horvát napilap hétfőn a Horvát Egészségügyi Szakdolgozói Kamara adataira hivatkozva. Kiemelték: az ápolóhiány mindenhol egyre komolyabb problémát okoz, még azokban a kórházakban is, ahol egyelőre nincs súlyos orvoshiány. A kórházakban javultak valamelyest a körülmények, és van elegendő szakorvos, kritikus azonban a helyzet az egészségügyi alapellátásban, amelyből több mint 400 háziorvos, gyermek- és nőgyógyász hiányzik – tették hozzá. Mario Gazic, a Horvát Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke elmondta: a nővérhiányra vonatkozó adatok három évvel ezelőttiek, és az egészségügyi minisztérium felkérésére újabb elemzésre készülnek.
Úgy tűnik azonban, hogy a helyzet most sokkal rosszabb
– hangsúlyozta.
Utalt arra, hogy a munkaügyi hivatalokban egyszerűen nincsenek alkalmazható nővérek, akik más európai uniós országokban is keresettek. A helyzet a tengermelléki megyékben a legrosszabb, ahol a középfogú végzettséggel rendelkező szakápolók inkább a turizmus felé fordulnak, mint hogy 6000 kunáért dolgozzanak – fogalmazott az igazgató. Rámutatott: a probléma elérte a zágrábi kórházakat is, ahol hosszú idő után ismét elkezdtek szakképzés nélküli kisegítő személyzetet foglalkoztatni, hogy tehermentesítsék az egészségügyi dolgozókat. Az alapellátásnak a lakosság egészségügyi szükségleteinek 80 százalékát kellene kielégítenie, és ezzel nagymértékben csökkentenie a kórházakra nehezedő nyomást, de egyre kevesebb a háziorvos is – tette hozzá. A Horvát Családorvosok Koordinációjának (KoHom) adatai szerint jelenleg a 2327 háziorvosi körzet közül 104 betöltetlen.
A helyzet pedig tovább romlik, mert a nyugdíjba vonuló orvosok helyett nincs utánpótlás. Már így is 300 háziorvos hiányzik a rendszerből, ami több mint félmillió embert érint
– közölték.
A horvát egészségügyi ellátórendszer alulfinanszírozott és drasztikusan túlterhelt, emellett egyre több orvos és egészségügyi szakdolgozó hagyja el az országot. Zágráb 2015-ben fogadta el azt a nemzeti fejlesztési tervet, amelyben vállalta, hogy az elkövetkező három évben stabilizálja és fenntarthatóvá teszi az egészségügyi rendszert. Ugyanakkor az eddigi kormányok minden kezdeményezése erős ellenállásba ütközött az orvosok és a betegek részéről is, legyen szó a kórházak vagy osztályok összevonásáról vagy az egészségügyi szolgáltatások drágulásáról.
Borítókép: a koronavírus elleni oltás felvételére váró emberek Zágrábban 2021. november 4-én (Fotó: MTI/AP/Darko Bandi)
