Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a kétfordulós elnökválasztás első fordulója, amelynek során közel 49 millió választópolgár járulhat az urnákhoz, hogy a 12 jelölt közül kiválassza azt a kettőt, aki két héttel később megmérkőzhet az államfői tisztségért.
Miután a tengerentúli francia területeken mintegy egymillió választó már szombaton leadhatta szavazatát, vasárnap reggel nyolc órakor az anyaországban is kinyitottak a szavazóhelyiségek, az urnákat a kisebb szavazókörökben este hat, illetve hét órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni. Az első becslések és részeredmények este 8 órától várhatók.
Az ukrajnai háború miatt a franciaországi választás eredeti témái, a járványkezelés, a bevándorlás, a közbiztonság, az identitási kérdések vagy a klímaváltozás teljesen háttérbe szorultak. Az orosz–ukrán konfliktusban vállalt közvetítői szerepe miatt pedig Emmanuel Macron jelenlegi elnök – aki öt évvel ezelőtti megválasztása óta megszakítás nélkül a felmérések élén állt – a tervezettnél később kezdte meg a kampányát.
A széttöredezett baloldallal és a tematizálásban lemaradt klasszikus jobboldali jelöltekkel szemben a politikai versenyt hónapok óta Emmanuel Macron és szuverenista kihívója, Marine Le Pen határozta meg.
Az előbbi a felmérések szerint 26-27 százalékos támogatottsággal nyerheti meg az első fordulót, míg Le Pen 24-25 százalékot érhet el, s így az április 24. második forduló az öt évvel ezelőtti párbaj visszavágójának ígérkezik. Ha most tartanák a második fordulót, a pénteken megjelent öt felmérés szerint Macron 51-54 százalékot érne el, Le Pent pedig a választók 46-49 százaléka támogatná.
A francia elnökválasztásokon általában nyolcvan százalék feletti részvételéhez képest a várhatóan viszonylag alacsony részvétel (70-72 százalék körüli a felmérések szerint) és a bizonytalanok magas, több mint 25 százalékos aránya is részben annak köszönhető, hogy a hagyományos értelembe vett kampány elmaradt. Az államfőnek két héttel ezelőttig biztos, legalább 30 százalékos győzelmet jeleztek előre a felmérések, Marine Le Pen a sikeres kampányhajráját elsősorban a megélhetési problémák középpontba helyezésének köszönheti.
A baloldali jelöltek közül a legjelentősebb, 15-16 százalékos támogatottságot élvező radikális Jean-Luc Mélenchon abban bízik, hogy ő az egyetlen, aki beleszólhat a Le Pen–Macron párharcba, és bejuthat a második fordulóba.
A gazdasági liberalizmussal leszámolni kívánó és a jelenlegi elnöki rendszer helyett arányosabb parlamenti rendszert ígérő Mélenchon öt évvel ezelőtt a szavazatok 19,58 százalékát szerezte meg az első fordulóban, s ezzel a negyedik helyen végzett.
Negyedik és ötödik helyre jelzik a felmérések kilencszázalékos támogatottsággal a radikális jobboldali Eric Zemmourt és a jobbközép Köztársaságiak jelöltjét, Valérie Pécresse-t. A többi hét jelöltnek a felmérések szerint nincs esélye öt százaléknál nagyobb támogatottságot elérni. A választásra vonatkozó egészségvédelmi szabályok alapján a koronavírus-fertőzöttek is megjelenhetnek a voksoláson, nem szükséges sem védettségi, sem oltottsági igazolás vagy negatív teszt bemutatása a választási irodáknál. A kormány ugyanakkor az egyéni felelősségre figyelmeztetett, és azt kérte a fertőzöttektől és a kontaktszemélyektől, hogy viseljenek maszkot, amikor szavazni mennek, jóllehet, a maszkviselés nem kötelező a zárt helyeken. A szavazóhelyiségekben ugyanakkor a választók és a számlálóbizottság tagjai is kaphatnak ingyen FFP2-maszkot, öntesztet és kézfertőtlenítőt.
Borítókép: A városháza egyik dolgozója előkészíti a szavazófülkéket a dél-franciaországi Angletben 2022. április 8-án, két nappal a francia elnökválasztás első fordulója előtt (Fotó: MTI/AP/Bob Edme)
