Olivier Véran, a parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszter szerdán kizárta, hogy a kormányzati többségben szerepet kapjon a baloldali összefogást vezető radikális baloldali Lázadó Franciaország vagy pedig Marine Le Pen pártja, miután szerinte ez a két formáció nem tartozik „a köztársasági ívbe”.
A kormánypárti politikus több lehetséges megoldást is felvázolt: „a balközép-jobbközép közti különbség meghaladásának folytatását”, ami koalíciós szerződést jelentene a jobbközép Köztársaságiakkal, ők azonban ezt eddig határozottan visszautasították.
Opcióként jelölt meg Olivier Véran „egy még ennél is szélesebb többséget”, amely olyan nemzeti egységkormányra utal, amelyben a baloldali összefogásból a Zöldek, a szocialisták, a kommunisták, valamint a konzervatív jobboldal kaphatna helyet. Harmadik megoldásként pedig egy olyan rendszert tart kivitelezhetőnek, amelyben „a többség törvényjavaslatonként alakítandó ki, időnként a jobboldallal, időnként a baloldallal”.
A felvázolt forgatókönyvek közül egyik sem volt eddig gyakorlat Franciaországban. Az elmúlt húsz évben az államfőnek mindig abszolút többsége volt a nemzetgyűlésben.
Utoljára 1988-ban, a szocialista Francois Mitterrand elnöksége alatt fordult elő, hogy az akkori baloldali kormánynak mintegy tucatnyi képviselő hiányzott az abszolút többséghez a nemzetgyűlésben, s alkalmanként kellett képviselőket megnyerni az ellenzék soraiból a törvényjavaslatok megszavazásához. Ennél azonban most csaknem négyszer több szavazat hiányzik az elnöki szövetségnek. A koalíciós kormányzásra pedig még nem volt példa.
A kormánypártnak a következő öt évben csak 246 képviselői helye lesz az 577 fős nemzetgyűlésben, míg eddig 345 volt. Az abszolút többséghez 289 szavazat szükséges. A baloldal 150 képviselővel rendelkezik négy frakcióban, a Nemzeti Tömörülésnek 89 fős a csoportja, míg a hagyományos jobboldaliak 61-en vannak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!