Az áprilisban újraválasztott francia elnök pártszövetségének nem lesz olyan könnyű megszereznie az abszolút többséget a parlament alsóházában, mint öt évvel ezelőtt, idén ugyanis egy egységes baloldallal kell megküzdenie. Franciaországban másfél hónappal az elnökválasztást követően, június 12-én és 19-én tartják meg a kétfordulós nemzetgyűlési választásokat, amelynek igen nagy a tétje, hiszen abszolút többség hiányában az államfőnek meggyűlhet a baja a gazdasági és társadalmi reformígéreteinek végrehajtásával.
Az Emmanuel Macron vezette Együtt (Ensemble) nevű centrista összefogásnak valóban van oka az aggodalomra az Ifop közvélemény-kutató cég héten közölt felmérése szerint. Ez alapján ugyanis a nemzetgyűlés 577 képviselői helyéből 250-290-et szerezhetnek, így nagy rá az esély, hogy nem érik el az abszolút többséghez szükséges 289 mandátumot. A felmérésből pedig az is kiderül, hogy egyre csökken a pártszövetség támogatottsága, májusban még ugyanis 275-310 képviselői helyet mértek nekik.
A centristák 2017-ben egészen 350 mandátumra tettek szert, ám idén a helyzet egészen másképp fest amiatt, hogy a baloldal több mint húsz év után összefogott ellenük.
Senki nem hitte, hogy össze tud jönni ez a szövetség, ez egy váratlan szituáció Macron számára
– jelentette ki Fejérdy Gergely. Rámutatott azonban, hogy a baloldali csoportok összeállása még rendkívül heterogén – hiszen a kommunisták, a zöldek, a szocialisták és a radikális baloldaliak is helyet kaptak benne –, és a pártok elsősorban a saját túlélésük érdekében álltak össze, ugyanakkor mégis rendkívüli erőt képviselnek. Az Új Ökológiai és Szociális Népszövetségnek (NUPES) elnevezett összefogás az Ifop felmérése szerint akár 158-196 mandátumot is szerezhet.
Az előrejelzésekből tehát úgy tűnik, hogy bár abszolút többség hiányában, de Macron szövetsége marad a vezető erő a parlament alsóházában.
– Egyáltalán nincs esély arra, hogy Jean-Luc Mélenchon, a baloldal önjelölt miniszterelnök-jelöltjét válasszák meg kormányfőnek – magyarázta Fejérdy Gergely, arra utalva, hogy a miniszterelnököt az államfőnek abból a tömörülésből kell kineveznie, amely győzelmet aratott.
