Az áprilisban újraválasztott francia elnök pártszövetségének nem lesz olyan könnyű megszereznie az abszolút többséget a parlament alsóházában, mint öt évvel ezelőtt, idén ugyanis egy egységes baloldallal kell megküzdenie. Franciaországban másfél hónappal az elnökválasztást követően, június 12-én és 19-én tartják meg a kétfordulós nemzetgyűlési választásokat, amelynek igen nagy a tétje, hiszen abszolút többség hiányában az államfőnek meggyűlhet a baja a gazdasági és társadalmi reformígéreteinek végrehajtásával.
Az Emmanuel Macron vezette Együtt (Ensemble) nevű centrista összefogásnak valóban van oka az aggodalomra az Ifop közvélemény-kutató cég héten közölt felmérése szerint. Ez alapján ugyanis a nemzetgyűlés 577 képviselői helyéből 250-290-et szerezhetnek, így nagy rá az esély, hogy nem érik el az abszolút többséghez szükséges 289 mandátumot. A felmérésből pedig az is kiderül, hogy egyre csökken a pártszövetség támogatottsága, májusban még ugyanis 275-310 képviselői helyet mértek nekik.
A centristák 2017-ben egészen 350 mandátumra tettek szert, ám idén a helyzet egészen másképp fest amiatt, hogy a baloldal több mint húsz év után összefogott ellenük.
Senki nem hitte, hogy össze tud jönni ez a szövetség, ez egy váratlan szituáció Macron számára
– jelentette ki Fejérdy Gergely. Rámutatott azonban, hogy a baloldali csoportok összeállása még rendkívül heterogén – hiszen a kommunisták, a zöldek, a szocialisták és a radikális baloldaliak is helyet kaptak benne –, és a pártok elsősorban a saját túlélésük érdekében álltak össze, ugyanakkor mégis rendkívüli erőt képviselnek. Az Új Ökológiai és Szociális Népszövetségnek (NUPES) elnevezett összefogás az Ifop felmérése szerint akár 158-196 mandátumot is szerezhet.
Az előrejelzésekből tehát úgy tűnik, hogy bár abszolút többség hiányában, de Macron szövetsége marad a vezető erő a parlament alsóházában.
– Egyáltalán nincs esély arra, hogy Jean-Luc Mélenchon, a baloldal önjelölt miniszterelnök-jelöltjét válasszák meg kormányfőnek – magyarázta Fejérdy Gergely, arra utalva, hogy a miniszterelnököt az államfőnek abból a tömörülésből kell kineveznie, amely győzelmet aratott.
A KKI vezető kutatója hangsúlyozta ugyanakkor, az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy Macron elnöknek szövetségesein, a Demokrata Mozgalmon (MoDem) és a Horizontokon kívül még jobbközép pártokkal is koalícióra kell lépnie, hogy meglegyen az abszolút többsége. Fejérdy Gergely kifejtette, egy koalícióval nem lesz olyan egyszerű a kormányzás, mint ahogy Macron remélte, mivel nem fogja tudni olyan könnyen átvinni a törvényhozáson a meghirdetett programját.
Ez egy instabilabb jövőt jelent a francia belpolitikában
– emelte ki a szakértő.
Fejérdy Gergely továbbá részletezte: az utóbbi hónapokban, hetekben felgyűrűzött az elégedetlenség Franciaországban a korábbi válságok és a mostani ukrán–orosz háború kapcsán is, amely növekvő energia- és élelmiszerárakhoz vezetett.
A lakosság jelentős részében felgyülemlett a feszültség, ami azt eredményezheti, hogy inkább a radikálisabb pártok felé fordulnak, és nem bíznak az elnök pártjában
– következtetett a szakértő.
A mintegy 67 milliós országban körülbelül 48,7 millióan jogosultak a szavazásra most vasárnap, ám a választási megfigyelők szerint olyan alacsony lehet a részvétel az első fordulón, hogy még akár a 2017-es rekordot is megdöntheti, ekkor a távolmaradók aránya elérte az 51,3 százalékot. A külföldön élő franciaországi polgárok ugyanakkor már le is adták a voksukat, ők összesen 11 képviselői helyről döntenek. Ezek alapján a legtöbb tengerentúli választókerületben Macron jelöltjei kerültek az élre.
Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök támogatóival ünnepel Párizsban 2022. április 24-én, miután ő nyerte meg a francia elnökválasztás második fordulóját (Fotó: MTI/AP/Christophe Ena)
