A KKI vezető kutatója hangsúlyozta ugyanakkor, az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy Macron elnöknek szövetségesein, a Demokrata Mozgalmon (MoDem) és a Horizontokon kívül még jobbközép pártokkal is koalícióra kell lépnie, hogy meglegyen az abszolút többsége. Fejérdy Gergely kifejtette, egy koalícióval nem lesz olyan egyszerű a kormányzás, mint ahogy Macron remélte, mivel nem fogja tudni olyan könnyen átvinni a törvényhozáson a meghirdetett programját.
Ez egy instabilabb jövőt jelent a francia belpolitikában
– emelte ki a szakértő.
Fejérdy Gergely továbbá részletezte: az utóbbi hónapokban, hetekben felgyűrűzött az elégedetlenség Franciaországban a korábbi válságok és a mostani ukrán–orosz háború kapcsán is, amely növekvő energia- és élelmiszerárakhoz vezetett.
A lakosság jelentős részében felgyülemlett a feszültség, ami azt eredményezheti, hogy inkább a radikálisabb pártok felé fordulnak, és nem bíznak az elnök pártjában
– következtetett a szakértő.
A mintegy 67 milliós országban körülbelül 48,7 millióan jogosultak a szavazásra most vasárnap, ám a választási megfigyelők szerint olyan alacsony lehet a részvétel az első fordulón, hogy még akár a 2017-es rekordot is megdöntheti, ekkor a távolmaradók aránya elérte az 51,3 százalékot. A külföldön élő franciaországi polgárok ugyanakkor már le is adták a voksukat, ők összesen 11 képviselői helyről döntenek. Ezek alapján a legtöbb tengerentúli választókerületben Macron jelöltjei kerültek az élre.
Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök támogatóival ünnepel Párizsban 2022. április 24-én, miután ő nyerte meg a francia elnökválasztás második fordulóját (Fotó: MTI/AP/Christophe Ena)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!