„Moszkva ismételten felelőtlen nukleáris retorikával élt, amivel kockára teszi az utóbbi ötven év atomfegyverek elterjedése elleni erőfeszítéseit” − jelentette ki Baerbock.
Blinken szintén veszélyes nukleáris kardcsörtével vádolta Moszkvát. „Világunkban nincs helye az erőszakon, megfélemlítésen, vagy zsaroláson alapuló nukleáris elrettentésnek. Össze kell fognunk és el kell utasítanunk ezt” − tette hozzá az amerikai tárcavezető, hangsúlyozva, hogy Washington csak végszükség esetén nyúlna atomfegyverekhez, így például az Egyesült Államok, illetve szövetségesei és partnerei létfontosságú érdekeinek védelmében.
Blinken mindemellett szóvá tette a 2015-ös iráni atomalku újraélesztéséről szóló tárgyalásokat is.
Az EU több hónapnyi megbeszélésen, tárgyaláson és vitán alapuló javaslatot terjesztett elő. Nagy hasonlóságot mutat azzal, amit márciusban terjesztettek elő és amit elfogadtunk. Meglátjuk, hogy Irán képes és hajlandó lesz-e előrelépni. Mi felkészültünk arra, hogy a megállapodások alapján előrehaladjunk. Egyelőre nem világos, hogy Irán is készen áll-e erre
− tette hozzá Blinken.
Miután 1968. július 1-jén a letéteményes országok (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió) aláírták és további 47 országban ratifikálták a szerződést, az 1970. március 5-én lépett hatályba. Az aláíró, nukleáris fegyverekkel rendelkező államok a szerződéssel kötelezték magukat arra, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem adnak át senkinek atomfegyvert vagy egyéb nukleáris robbanószerkezetet, valamint nem engedik át az ellenőrzést ezen eszközök felett. A több mint ötvenéves megállapodáshoz eddig 191 állam csatlakozott. Az atomsorompó-szerződés céljainak teljesülését ötévente egy konferencia keretében vizsgálják felül.
Borítókép: António Guterres ENSZ-főtitkár (Fotó: AP/Yuki Iwamura)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!