Nagyhatalmi versengés a hatodik generációs vadászgépért

Washington, Moszkva és Peking is azon dolgozik, hogy minél előbb elkezdhessék hazai fejlesztésű hatodik generációs vadászrepülőgépeik gyártását. Kína pilóta nélküli rendszert tervez, míg a beszámolók szerint az orosz lopakodó akár a hangsebesség négyszeresére is képes lesz felgyorsulni. Amerikai szakértők szerint azonban az orosz tervek túlságosan elrugaszkodottak ahhoz, hogy ténylegesen meg lehessen valósítani őket.

A közelmúltban számos új találgatás, információmorzsa látott napvilágot Oroszország következő, hatodik generációs vadászgépének terveit illetően. Az előzetes várakozások szerint az MiG–41 névre hallgató lopakodó első repülését 2025-ben hajthatja végre, ezt követően pedig 2028-ban rendszeresítheti az orosz légierő. Habár az új modell tulajdonságait hivatalosan még nem jelentették be, nem hitelesített források szerint sebessége akár a 4800 kilométer/órát is elérheti. Ezzel szemben a MiG vállalat vezérigazgatója, Ilja Tarasenko még 2018-ban arról beszélt, az új vadászgép akár a hangsebesség négy-ötszörösét is képes lehet elérni, ami több mint 6000 kilométer/óra.

Amerikai szakértők szerint az eddig napvilágot látott karakterjegyek nagy része inkább a sci-fi kategóriáját súrolják, mintsem megvalósítható fejlesztések.

Ekkora sebességnél a levegő és a repülőgép törzse közti megnövekedett légsúrlódás következtében kialakuló magas hőmérséklet hatalmas – szinte leküzdhetetlen – kihívás elé állítja a repülőgép testét alkotó alkatrészek állóképességét.

Az ilyen magas sebesség a vadászgép „lopakodó” képességét is kikezdi. A modern radarvisszaverő felületek nem bírják ezt a gyorsaságot, az amerikai F–22-es és F–35-ös modellek is jelentős problémákkal küzdenek ebből a szempontból, azonban ezek az orosz vezérigazgató által említett sebesség csak töredékének elérésére képesek. Amennyiben a MiG–41-es a hangsebesség négyszeresével repülne, az azt jelentené, hogy minden egyes repülést követően helyre kellene állítani a radarvisszaverő felületben keletkezett károkat. 

Ezenfelül a már említett megnövekedett hőmérséklet miatt maga a „lopakodó” képesség is veszélybe kerülne, hiszen az infravörös radarok így könnyebben észlelni tudják a gépet.

A fentebb felvázolt problémák mellett – írják a szakértők – még nem esett szó az üzemanyag kérdéséről. A hangsebesség négyszeresénél az üzemanyag is sokkal gyorsabban ég el. Éppen ezért kétséges, hogy egy alapvetően kis méretű vadászgép képes-e az ehhez szükséges üzemanyag szállítására úgy, hogy elérje a megfelelő bevetési távolságot.

Nagyhatalmi játékszerek

Oroszország mellett az Egyesült Államok és Kína sem tétlenkedik. – Kezdetét vette egy program, amely az új vadászgép fejlesztésére és gyártására fókuszál – fogalmazott még júniusban Frank Kendall, a Pentagon légierőért felelős tisztviselője. 

Hozzátette, az előzetes tervek szerint az évtized végére rendszerbe állhatnak a hatodik generációs gépek.

Mivel még a fejlesztési fázis elején járunk, így további információkat nem osztottak meg a projektről, azonban azt lehet tudni, hogy a légierő modernizációs terveinek részeként fog megvalósulni több új fegyver, szenzor és drón társaságában.

Így nézhet ki az amerikai csúcstechnológiás vadászgép. Fotó: Twitter

Peking hivatalosan 2015-ben jelentette be hatodik generációs vadászgépének terveit. Az új modell makettjét 2022 januárjában mutatták be, ekkor azt is elárulták, hogy a fejlesztési fázis a legutolsó szakaszába lépett, 2025-re már kész lesz a prototípus, melyet aztán további teszteknek vetnek majd alá. 

A kínai modell különlegessége, hogy egyáltalán nem rendelkezik pilótafülkével, így – az előzetes várakozásoknak megfelelően – pilóta nélküli rendszerről van szó.

Ennél többet azonban jelenleg még nem tudni a pekingi vezetés által vadászbombázóként kategorizált harci repülőgépről.

Az Egyesült Államok, Oroszország és Kína mellett még Franciaország és az Egyesült Királyság – annak ellenére, hogy London és Párizs ötödik generációs gépeket sem tervezett – is dolgozik hatodik generációs vadászgép fejlesztésén, azonban ezek a projektek jóval az említettek mögött járnak.

Hol marad az orosz légierő Ukrajnából?

Az ukrán ellentámadás sikereiben nagy szerepe volt annak, hogy az orosz légierő szinte teljesen eltűnt az elmúlt hetekben, az ukrán egységek fényes nappal, tiszta célpontként, orosz légi fenyegetettség hiányában tudtak előretörni. Azóta a beszámolók és az interneten terjedő videófelvételek alapján már több légicsapást is hajtottak végre a szárazföldi egységek által feladott és az ukránok által visszafoglalt területeken.

Az orosz légierő kevésbé hatékony működése nem most tűnik fel először a háború kezdete óta, nyugati szakértők gyakran Moszkva legnagyobb hibájaként emlegetik a teljes légiuralom kivívásának elmulasztását. 

Ez azonban – írja elemzésében Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő – sokkal inkább vezethető vissza arra, hogy erre sem a szándék, sem az ehhez szükséges eszköztára nem volt meg az orosz légierőnek.

Az Egyesült Államoktól vagy éppen Nagy-Britanniától eltérő, a hadviselés jellegét érintő történelmi hagyományok miatt az orosz felfogásban a légierő a tüzérség kiegészítéseként jelenik meg. Amíg a frontvonalak meg nem merevednek az őszi időjárás miatt, addig a mostanihoz hasonló alacsony aktivitásra lehet számítani az orosz légi hadviselésben – mutatott rá a szakértő.

Légvédelmi erősítés Ukrajna az elkövetkező két hónapban megkaphatja az amerikai fejlesztésű NASAMS légvédelmi rendszereket Washingtontól – számolt be szombaton az Ukrinform ukrán hírügynökség. Az ukrán haderőnek a Pentagon közlése szerint kettőt fognak átadni a világ egyik legmodernebbjének tartott légvédelmi rendszeréből, melynek köszönhetően jelentősen megnövekedhet védelmi képességük az orosz légicsapásokkal szemben. A NASAMS rendszer 180 kilométer távolságban képes észlelni a célpontot, valamint megsemmisíteni azt. – Ezek a rendszerek a továbbiakban hozzájárulnak az ukránok légi fenyegetés elleni védekezéséhez, beleértve a repülőgépeket, drónokat és rakétákat is – fogalmazott Pat Ryder amerikai tábornok, az amerikai légierő szóvivője.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Twitter)