„Úgy döntöttem, hogy ezt az eseményt Dzserba szigetén tartom, és nem Tuniszban, ahogyan eredetileg terveztem. Ezt a gyönyörű szigetet Tunéziában és máshol is úgy ismerik, mint az álmok szigetét, amely gyönyörű, barátságos, nyitott az egész világra. A választás tehát nem véletlen, mert ez a csodálatos hely hozzájárulhat közös álmaink megvalósításához az álmok szigetén” – kezdte beszédét a Dzserbában megrendezett 18. Frankofón Csúcstalálkozón a tunéziai elnök. Kaesz Szaíd kitért arra is:
mindannyian tisztában vagyunk a világot sújtó változásokkal. Olyan, mintha a harmadik évezred 2022-ben kezdődött volna, nem pedig 2000-ben vagy 2001-ben. Minden akadály és zavar ellenére azonban Tunézia minden kötelezettségvállalását teljesítette. Ez azért van így, mert hagyományai szerint tiszteletben kell tartania mindazt, amire kötelezettséget vállalt.
Az államfő – utalva a világjárványra, illetve arra, hogy több ország állam- és kormányfője, egyebek mellett Justin Trudeau kanadai miniszterelnök a csúcs elhalasztását szorgalmazta a tunéziai belpolitikai feszültségek miatt – hangsúlyozta: sok okból szó volt arról, hogy ezt a csúcstalálkozót távolról, videokonferencián keresztül szervezzük meg, vagy akár arról is, hogy egyesek lemondják és máshol szervezik meg, de a mi rendíthetetlen akaratunk, barátaink támogatásával végül győzött. Mint fogalmazott, a csúcstalálkozó témája a digitális technológia, amely a frankofón térség fejlődésének és szolidaritásának vektora.
Ez a téma a csúcstalálkozó céljait jelzi: a fejlődést és a szolidaritást
fűzte hozzá. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a digitális technológia az ember műve. „Az ember intelligenciája áll mögötte, nem álmodik. Nincsenek érzései” – fogalmazott. Hozzátette: rajtunk múlik tehát, hogy egy jobb világról álmodjunk az egész emberiség számára, s egy olyan egyetemes fejlődésért, amely az igazságosságon és a szabadságon alapul, azokon az eszméken, amelyeket az egész világon közösen kell osztoznunk.
Beszédében kitért arra is: a frankofónia szó csupán a 19. század vége felé jelent meg, de ez egy olyan korszak volt, amely a népek emancipációját és a felszabadítás, a szabadság és az igazságosság eszméinek az egész emberiség számára történő megtestesülését követően már régen elmúlt. „Nekünk azonban nincsenek komplexusaink az idegen nyelvekkel kapcsolatban. Ibn Khaldhoun, El Jahedh és más arab gondolkodók, filozófusok és szociológusok beszéltek a nyelvekről és azok egymáshoz való hozzájárulásáról. Bármely emberi csoportosulásban a nyelv és a gondolkodás kérdése mindig tanulmányozás és mérlegelés tárgya marad” – hangsúlyozta Kaesz Szaíd.
Az elnök hozzáfűzte:
Ha ma a tunéziai Djerbában, holnap pedig az egész világon sikerül a problémáinkat humanistább módon megoldani, akkor mindenki nyertes lesz. Az ember ember, bárhol is van a világban. Őt soha nem lehet puszta számra redukálni.
Borítókép: Kaesz Szaíd tunéziai elnök beszédet mond a 18. Frankofón Csúcstalálkozón Dzserbában (Forrás: Sommet de la Francophonie de Djerba 2022)
