Magyar Nemzeti Tanács: Küzdeni kell minden egyes délvidéki magyarért

Megalakult az új összetételű vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) pénteken Szabadkán a Városháza dísztermében. A szervezet elnöke Fremond Árpád korábbi parlamenti képviselő lett. Az MNT célja a délvidéki magyarok támogatása, bátorítása és megsegítése.

Fotó: Molnár Edvárd Forrás: Magyar Szó

Az ülésen hitelesítették a tagok mandátumát, majd megválasztották az új elnököt. A szerbiai magyarság kisebbségi önkormányzati szervének elnöke Fremond Árpád korábbi parlamenti képviselő lett.

A 41 éves osztálytanító elnökké választása utáni beszédében rámutatott, hogy az utóbbi két évtizedben a vajdasági magyar közösségnek építkezésre, türelemre és alázatos munkára volt szüksége ahhoz, hogy megmaradjon a közösség, hogy megmaradjon a vajdasági magyarok kultúrája, tájékoztatása, oktatása és nyelvhasználati lehetőségei.

Fremond Árpád reményének adott hangot, hogy az új összetételű vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elődeihez hasonlóan folytatja az építkezést, és új energiával, lendülettel és tenni akarással vág neki a munkának.

A politikus ígéretet tett arra, hogy az MNT a közösséget fogja szolgálni, a közösségért fog dolgozni, és a tagok minden szakmai tudásukat beleadják, hogy méltó képviselői lehessenek nemzetüknek.

Fremond Árpád, az MNT új elnöke az alakuló ülésen, 2022. december 16-án. 
Fotó: Magyar Szó/Molnár Edvárd

– Hiszem, hogy a vajdasági magyar választók nem azért szavaztak nekünk bizalmat, hogy nyafogjunk, csüggedjünk, feladjuk, hanem azért, hogy a Magyar Nemzeti Tanács küzdjön minden egyes délvidéki magyarért, hogy bátorítsunk mindenkit, hogy támogassunk, hogy szakmai segítséget nyújtsunk, hogy cselekedjünk, hogy ott legyünk mindig, mindenhol és minden körülmények között segítsük nemzettársainkat – fogalmazott beszédében Fremond Árpád. Úgy folytatta: küzdeni fogunk a megmaradásért, intézményeink talpon tartásáért, rendezvényeinkért.

Emlékeztetett arra, hogy száz évvel ezelőtt nem jósoltak fényes jövőt a vajdasági magyar közösségnek, az mégis meg tudott maradni, meg tudott erősödni, és a most élők erre az alapra szeretnének jövőt építeni.

Az ülésen Tomislav Zigmanov, az emberi és kisebbségi jogokért, valamint társadalmi párbeszédért felelős szerbiai miniszter kijelentette: az általa vezetett tárca a jövőben szorosabb együttműködést szeretne a kisebbségi nemzeti tanácsokkal. Hozzátette: a kisebbségi nemzeti tanácsok kulcsfontosságú testületek a nemzeti kisebbségi jogvédelem, valamint a nemzeti kisebbségi jogok törvényben előírt gyakorlásának a szempontjából.

A november 13-i nemzeti tanácsi választáson az MNT 35 helyéért csak egyetlen jelöltlista, a Vajdasági Magyar Szövetség által támogatott Magyar Összefogás indult.

Mivel Fremond Árpád parlamenti képviselőként indult a választáson, az MNT elnökévé történő megválasztás előtt le kellett mondania képviselőházi mandátumáról, ahogy lemondott a VMSZ-ben betöltött minden funkciójáról is. A belgrádi törvényhozásban helyére Újhelyi Ákos közgazdász került.

A szerbiai nemzeti tanácsokról – a nemzeti kisebbségek országos önkormányzatairól – szóló törvényt 2009-ben fogadták el. Ez lehetővé tette egyebek mellett azt is, hogy a Kárpát-medence magyarlakta területei közül elsőként a Vajdaságban alakulhasson meg a kisebbségek kulturális autonómiáját szavatoló intézményrendszer. Az első Magyar Nemzeti Tanácsot 2010-ben választották meg. A testület hatásköre az oktatás, a nyelvhasználat, a tájékoztatás és a kultúra területére terjed ki.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint Szerbiában 254 ezer magyar él, de az utóbbi néhány évben tapasztalt nagymértékű elvándorlás miatt a szakértők úgy vélik, hogy ennél már jóval kevesebben, valamivel több mint 200 ezren élnek a nyugat-balkáni országban. Az idei népszámlálási adatokat még nem tették közzé.

Borítókép: Megalakul az új összetételű Magyar Nemzeti Tanács, 2022. december 16-án (Forrás:  Magyar Szó/Molnár Edvárd)