időjárás 3°C Marcella 2023. január 31.
logo

Migráció: Nem tud mit kezdeni az EU a civil hajókkal

Tóth Loretta
2022.11.30. 06:30 2022.11.30. 08:22
Migráció: Nem tud mit kezdeni az EU a civil hajókkal

Terjedelmes írást közölt a brüsszeli Politico azzal kapcsolatban, hogy az EU lényegében privatizálja a migránsmentő tevékenységet: a lap szerint Brüsszel a munka nagy részét „kiszervezte” a nem kormányzati szervezetek által működtetett hajóflottának, amelyek a Földközi-tengeren kutatnak válságba jutott menedékkérők után. Az elmúlt hetekben ezek az egyetlen európai uniós kormány által sem ellenőrzött NGO-hajók ismét az uniós politika homlokterébe kerültek, hiszen a megnövekedett migrációs nyomás hatására egyre több tagállam fejezi ki aggodalmát egy esetleges újabb emberáradat miatt. A brüsszeli lap szerint azonban úgy tűnik, hogy az uniós tisztviselők számára a nem kormányzati szervezetek működésének mikéntjéről szóló viták könnyebben kezelhetőnek bizonyulnak az EU elavult és széttöredezett menekültügyi szabályainak harmonizálásánál.

Európa továbbra is megosztott

A vita egyik oldalán Olaszország, illetve a dél-európai országok Róma vezette koalíciója áll, amely szerint az NGO-k hajói a Földközi-tengeri jelenlétükkel tulajdonképpen ösztönzik a migránsok útnak indulását, ezért a civil hajók tevékenységét szorosabban kellene ahhoz a – gyakran egyébként a probléma helyszínétől távoli – országhoz kötni, ahol azokat regisztrálták. A másik oldalon pedig olyan országok állnak, mint például Németország, ahol számos civil hajót jegyeztek be. Berlin érvelése szerint a déli országok ezzel az indokkal csak akarják távol tartani az NGO-hajókat. Brüsszel a maga részéről kézzelfogható javaslatok helyett inkább csak arra bátorítja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki saját koncepciókat, azzal hárítva el a felelősséget, hogy jogilag nem alkothat saját szabályokat a kérdésben. Ezt jelzi Margaritísz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos múlt pénteki nyilatkozata is, amikor is a belügyminiszterek tanácsán úgy fogalmazott: az EU-nak szabályosan, a tagállamok tiszteletben tartásával kell együttműködnie a civil szervezetekkel, annak érdekében, hogy a tengeri mentési műveleteket konstruktívabban hajtsák végre, és ha ehhez strukturáltabb keretre van szükség, 

az Európai Bizottság támogatná a civil mentőhajókra vonatkozó magatartási kódex megalkotását.

Az NGO-k ösztönzik a migrációt

Lapunk megkeresésére Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója emlékeztetett: az NGO-hajók kapcsán évek óta heves vita zajlik az uniós tagállamok között, azonban a legnagyobb probléma – ahogyan azt a Politico cikke is jól szemlélteti –, hogy az erről szóló diskurzusban sokan még mindig makacsul elzárkóznak attól a ténytől, hogy a civil hajók jelenléte a Földközi-tengeren ösztönzi az irreguláris migrációt.

Hasonlóan tarthatatlan állítás az is, hogy az NGO-knak nincs közük az embercsempész-hálózatokhoz, mert bár esetükben szervezett embercsempészetről nem beszélhetünk, de már többször is bebizonyosodott, hogy a civil hajók nagyon közel tevékenykednek a líbiai partokhoz, az embercsempészek pedig ezt pontosan tudják, amikor a lélekvesztőkbe tuszkolva útnak indítják az Afrikát elhagyni kívánó szerencsétleneket

 – magyarázta a kutató. Marsai a probléma bonyolultságára utalva kitért arra is: a helyzet leginkább az embercsempészet és a segítésnyújtás közötti szürke zónaként írható le, hiszen ha anyagi természetű összefonódás nincs is az NGO-k és az embercsempészek között, kommunikáció minden bizonnyal van, ez azonban még nem elegendő egy büntetőeljáráshoz. – Az NGO-k részéről rendszerint az a megszokott érv, hogy mindegy, milyen hajóról van szó, a bajbajutottakon segíteni kell, és bár ez az érv ad hoc jelleggel meg is állja a helyét, akkor már komoly problémákat vet fel, amikor a probléma szisztematikussá válik, azok az országok pedig, amelyeknek zászlói alatt a civil hajók működnek, egyszerűen széttárják a kezüket – fogalmazott Marsai.

Az NGO-hajókra vonatkozó magatartási kódex ötletéről a kutató úgy vélekedett: ha ebből lesz is valami, az bizonyosan nem a közeljövőben fog megvalósulni, a probléma viszont mára mindennapossá vált, hiszen az új jobboldali olasz kormány világossá tette, hogy nem engedi kikötni a civil hajókat – lett is ebből a közelmúltban egy kisebb diplomáciai botrány Róma és Párizs között. Kitért arra is: az Európai Bizottság alig egy hete cselekvési tervet mutatott be a közép-mediterrán térségben tapasztalható migrációs kihívások kezelésére.

A húsz intézkedésből álló cselekvési terv kapcsán a jó hír az, hogy végre Brüsszel is az EU határain kívül próbálná meg kezelni a migrációt, rossz hír viszont, hogy továbbra sincs semmi javaslat arra vonatkozóan, hogy mit lehet azokkal kezdeni, akik már beléptek a schengeni övezetbe

– mondta Marsai. – A tervezet a tengeren érkező személyeket fogadó tagállamok gyors támogatását és az áthelyezési műveletek felgyorsítását is szorgalmazza, magyar szempontból azonban különösen fontos, hogy az önkéntes elosztás ötletéből idővel – és a probléma súlyosbodásával – el ne tűnjön az önkéntes jelző – fűzte hozzá Marsai.

Borítókép: Migránsok a Földközi-tengeren 2017 márciusában. A kép illusztráció (Forrás: AFP/Abdullah Elgamoudi)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.