A válaszadók tizenegy százaléka úgy nyilatkozott, hogy néhány évig biztosan Németországban szeretne maradni, később pedig majd eldönti, hogy hazatérjen-e vagy sem. A munkaképes korú menekültek 17 százalékának volt egyébként munkája a felmérés időpontjában. A tanulmány szerint többségük olyan munkakörben dolgozott, amelyhez egyetemi végzettség vagy szakképesítés szükséges.
– Ezt az arányt viszonylag magasnak értékeljük, más menekültcsoportokkal kapcsolatos korábbi tapasztalatokhoz képest is
– mondta Herbert Brücker, a foglalkoztatáskutató intézet munkatársa.
Nem mindenhol nézik azonban jó szemmel, ahogyan sok ukrán menekült viselkedik Németországban. Ahogy arról korábban a V4NA beszámolt, a szupermarketekben, pékségekben vagy élelmiszergyártóknál eladatlan vagy adományként felajánlott élelmiszereket gyűjtik össze a nonprofit szervezetek, majd csekély díj ellenében szétosztják a rászorulók között.
A szervezet vezetője, Marco Modrow szerint a Ukrajnából érkező menekülteket is szívesen látják az élelmiszerbanknál, közülük azonban sokan panaszkodnak a – szerintük – sivár ellátásra.
Mérgesek voltak például azért, mert a szervezet munkatársai pakolták tele a táskáikat, de volt olyan is, aki azért panaszkodott, mert kapott egy olyan gyümölcsöt, amin volt egy apró horzsolás, mások pedig azért háborodtak fel, mert a kapott élelmiszerek szavatossága 1-2 hétre rá lejárt.