– Annak érdekében folytatunk műveleteket, hogy megmentsük a lakosságot a népirtástól és a terrortól. Oroszország mindig nyitott a konstruktív béketárgyalásokra – mondta. Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy az ukrajnai konfliktus elhúzásával Oroszország meggyengítésére törekszik – utalva az Ukrajnának nyújtott mintegy száz milliárd dolláros támogatásra és a mintegy félezer katonai műhold rendelkezésre bocsájtására. Mint mondta, különös aggodalomra ad okot a NATO előretolt jelenlétének kiépítése Oroszország és Belarusz határai közelében.
Sojgu szerint a részleges mozgósítás célja a helyzet stabilizálása, az új területek védelme és további offenzívák végrehajtása volt.
A mobilizálás részeként háromszázezer ember besorozása mellett 830 ezer, a hadiipari vállalatoknál és más társadalmilag jelentős területeken dolgozó embert mentesítettek a szolgálat alól. Azt mondta, hogy önkéntesnek húszezren jelentkeztek a fegyveres erőkhöz.
Közölte, hogy a háború során több mint százezren kaptak állami kitüntetést, közülük 120-an nyerték el az Oroszország Hőse címet. A „különleges hadműveletben” több mint 250 ezer hivatásos katona szerzett harci tapasztalatot.
Sojgu javasolta az orosz fegyveres erők létszámának másfél millió, a szerződéses katonákénak pedig 670 ezer főre növelését. Kezdeményezte a sorkötelezettség alsó korhatárának 18-ról 21 évre, a felsőének pedig 27-ről 30 évre való emelését.
Emellett két haderőnemközi stratégiai területi egyesülés létrehozása mellett a moszkvai és a leningrádi katonai körzetben, valamint két új légideszant-hadosztály felállítása mellett foglalt állást. Közölte, hogy a haditengerészetnek hadrendbe kell állítani a Borej-A projekthez tartozó Imperator Alekszandr III. nukleáris meghajtású cirkálót, valamint négy tengeralattjárót és 12 felszíni hajót.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!