Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy Oroszország tovább növeli katonai potenciálját, amely nukleáris triádjának fejlesztését, a Szarmat interkontinentális ballisztikus rakéta és a jövő év elején a Cirkon hiperszonikus robotrepülőgépekkel felszerelt Admiral Gorskov fregatt hadrendbe állítását is jelenti. Leszögezte, hogy nincsenek korlátozások az orosz hadsereg finanszírozására vonatkozóan.
Fontosnak nevezte egyebek között a drónok alkalmazásának általánossá tételét és a pilóta nélküli eszközök egységes hálózatba való szervezését a mesterséges intelligencia alkalmazása mellett, valamint a korszerű csapásmérő eszközök arzenáljának bővítését.
Tökéletesíteni fogjuk a fegyveres erőket és az állam teljes katonai komponensét. Ezt nyugodtan, ritmusosan, minden hűhó nélkül, következetesen fogjuk tenni
– mondta az államfő. – Megoldjuk a védelmi képességek általános megerősítésének feladatait és azokat a feladatokat is, amelyek a különleges hadművelet előtt állnak – tette hozzá, az ígérve, hogy az orosz állam emellett eleget fog tenni szociális kötelezettségeinek is.
Utasította a védelmi minisztériumot és a vezérkart a NATO-erőkről és eszközökről a „különleges hadművelet” során szerzett információk elemzésére és felhasználására az orosz fegyveres erők és harci képességeinek fejlesztésében. Arra hívta fel a katonai tárcát, hogy vegye komolyan a bírálatokat és időben reagáljon rájuk.
Elmondta, hogy a részleges mozgósítás során fegyverbe állított háromszázezer katona már akkora extra erőt jelent, amely elegendő a „különleges hadművelet” végrehajtásához. Putyin sürgette a hadkiegészítő parancsnokságokon azoknak a hibáknak a korrigálást, amelyekre a mozgósítás rávilágított.
Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy továbbra is testvérinek tekinti az ukrán népet, és közös tragédiának nevezte azt, ami történik. Hozzátette, hogy mindez nem Moszkva, hanem más országok politikájának eredménye.
Reménykedik a Kijevvel való konstruktív és értelmes tárgyalásokban, amelyek belátható időn belül olyan eredményhez vezetnek, s amely mindenkinek szavatolja az egyenlő biztonságot.
A tanácskozáson Szergej Sojgu védelmi miniszter 2023 prioritását a „különleges hadműveletnek” a teljes befejezésig való folytatásában nevezte meg.
– Annak érdekében folytatunk műveleteket, hogy megmentsük a lakosságot a népirtástól és a terrortól. Oroszország mindig nyitott a konstruktív béketárgyalásokra – mondta. Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy az ukrajnai konfliktus elhúzásával Oroszország meggyengítésére törekszik – utalva az Ukrajnának nyújtott mintegy száz milliárd dolláros támogatásra és a mintegy félezer katonai műhold rendelkezésre bocsájtására. Mint mondta, különös aggodalomra ad okot a NATO előretolt jelenlétének kiépítése Oroszország és Belarusz határai közelében.
Sojgu szerint a részleges mozgósítás célja a helyzet stabilizálása, az új területek védelme és további offenzívák végrehajtása volt.
A mobilizálás részeként háromszázezer ember besorozása mellett 830 ezer, a hadiipari vállalatoknál és más társadalmilag jelentős területeken dolgozó embert mentesítettek a szolgálat alól. Azt mondta, hogy önkéntesnek húszezren jelentkeztek a fegyveres erőkhöz.
Közölte, hogy a háború során több mint százezren kaptak állami kitüntetést, közülük 120-an nyerték el az Oroszország Hőse címet. A „különleges hadműveletben” több mint 250 ezer hivatásos katona szerzett harci tapasztalatot.
Sojgu javasolta az orosz fegyveres erők létszámának másfél millió, a szerződéses katonákénak pedig 670 ezer főre növelését. Kezdeményezte a sorkötelezettség alsó korhatárának 18-ról 21 évre, a felsőének pedig 27-ről 30 évre való emelését.
Emellett két haderőnemközi stratégiai területi egyesülés létrehozása mellett a moszkvai és a leningrádi katonai körzetben, valamint két új légideszant-hadosztály felállítása mellett foglalt állást. Közölte, hogy a haditengerészetnek hadrendbe kell állítani a Borej-A projekthez tartozó Imperator Alekszandr III. nukleáris meghajtású cirkálót, valamint négy tengeralattjárót és 12 felszíni hajót.
Elmondta, hogy a háborúban bevetett csapatok megerősítése érdekében a legkeresettebb fegyverek leszállítását 2024–2025-ről 2023-ra hozták előre. Közölte, hogy az orosz nukleáris erők sikeresen begyakorolták a tömegpusztító fegyverek ellenség általi bevetésére adandó nagy erejű válaszcsapás végrehajtását.
