Az Európai Parlament (EP) elnöke által megfogalmazott javaslatcsomag egy lépés a jó irányba, de nem fog elég messzire jutni – vélekedett az uniós korrupcióellenes szervezet, a Transparency International EU-igazgatóhelyettese, Nicholas Aiossa. Azok után, hogy fény derült az Európai Unió egyik legsúlyosabb korrupciós botrányára, Roberta Metsola, az EP elnöke 14 pontos javaslattal állt elő az uniós törvényhozó testület megreformálása érdekében.
Ezek alapján az EP képviselői nem hozhatnának létre baráti tagozatokat az Európai Unión kívüli országokkal való együttműködésre – az EP-nek több tucatnyi olyan baráti tagozata és munkacsoportja van, amelyeknek tevékenységét lobbisták finanszírozzák. Illetve arra köteleznék a politikusokat, hogy hozzanak nyilvánosságra minden olyan, lobbistával folytatott találkozót, amely az EP jelentéseivel vagy határozataival van összefüggésben, és minden külföldi utat is jelentsenek le – írta meg lapunk is.
Nicholas Aiossa ugyanakkor rámutatott, a tervezett intézkedések nem védik meg az EP tisztségviselőit, amennyiben ők a visszaélést feltáró személyek.
Az Európai Parlament személyzete a legalacsonyabb szintű védelemben részesül az unión belül
– jelentette ki, hozzáfűzve: a védelem hiánya járulhatott hozzá, hogy a szocialista képviselőket érintő korrupciós botrány sem került a felszínre hosszú ideig.
A korrupcióellenes szervezet igazgatóhelyettese arról is beszélt, hogy a parlament a lehető leggyengébb szankciókat alkalmazza, így nem csoda, hogy a képviselők nem veszik komolyan a szabályok betartását.
Ez ráadásul a vezető tisztségviselők magatartására is igaz, ahogyan lapunk is megírta, Roberta Metsola nemrég több mint 140 ajándékról nyilatkozott visszamenőlegesen, amelyeket korábban nem közölt az átláthatósági szabályoknak megfelelően.
A Politico brüsszeli hírportál pedig rámutatott, hogy Manfred Weber, a legnagyobb pártcsalád, az Európai Néppárt (EPP) elnöke és frakcióvezetője is „elfelejthette” időben bevallani a jövedelmét, amely havonta akár bruttó húszezer euró (mintegy 7,7 millió forint) is lehet. Webert 2022 májusában választották meg az EPP elnökévé, amely vélhetően busásabb fizetést is hozott neki – a jövedelemre vonatkozó változásokat pedig az EP szabályai szerint legkésőbb egy hónapon belül be kell jelenteni. A néppárti politikus ugyanakkor csak tavaly decemberben adta le az erről szóló nyilatkozatot. Egy névtelen uniós tisztviselő azzal magyarázta a helyzetet a brüsszeli hírportálnak, hogy Weber csak novemberben vette fel az elnöki fizetését, amikor is egy közgyűlésen jóváhagyták azt.
Nicholas Aiossa szerint a pénzügyi nyilatkozatokra vonatkozó szabályok megsértése – és az ezekre válaszul kiszabott szankciók hiánya – gyakori az EP berkein belül.
– Az elmúlt évtizedben kialakult büntetlenség kultúrája uralja a testületet – fogalmazott.
A szakértő elmondta, a parlament elnökét és a tizennégy alelnököt magába foglaló döntéshozó testületen, az elnökségen áll, hogy gyors és szigorú szabályokat fogadjanak el az átláthatóság javítása érdekében, ám az elmúlt évtizedben ezt elmulasztották megtenni.
– Az EP-képviselőkkel szembeni szankciók kiszabásának lehetősége és joga közvetlenül a parlament elnökét illeti meg, és számos különböző oka van annak, beleértve a politikai megfontolásokat is, hogy miért nem terjesztették elő eddig ezeket a reformokat – hangsúlyozta.
„Noha az Európai Unió zászlajára tűzi a korrupció elleni harcot, az inkább másokra, nem pedig a parlamentre vonatkozik” – számolt be lapunk a Politico korábbi írásáról. A brüsszeli hírportál cikke szerint a mostani botrány is csak egy szűkebb kört érint, és kérdéses, valóban lesz-e érdemi változás az EP-ben.
Korrupció az Európai Parlamentben
