Brüsszeli korrupció: korlátoznák a lobbisták tevékenységét

A szocialisták szerint vissza kell nyerni az emberek bizalmát, noha az ő társaikat tartóztatták le.

Brüsszel, 2023. január 3. Az Európai Parlament jelképe a testület brüsszeli épületén 2023. január 3-án. Az elõzõ nap az illetékes belga ügyészség kérte a parlament két szocialista párti képviselõjének, a belga Marc Tarabella és az olasz Andrea Cozzolino mentelmi jogának felfüggesztését Eva Kaili görög szocialista képviselõnek, az Európai Parlament alelnökének korrupciós ügyével kapcsolatban. MTI/EPA/Stephanie Lecocq Fotó: Stephanie Lecocq

A korrupciós botrány középpontjában ugyanis két ország lobbitevékenyége áll: a gyanú szerint Katar és Marokkó EP-képviselőket fizetett le azért, hogy számukra kedvező határozatokért harcoljanak az Európai Parlamentben. Decemberben négy embert tartóztatott le a belga rendőrség: a görög szocialista Eva Kailit, az Európai Parlament akkori alelnökét, Pier Antonio Panzeri olasz volt szocialista EP-képviselőt – aki a vesztegetési hálózat feltételezett vezetője, a Fight Impunity nevű brüsszeli székhelyű civil szervezet vezetője –, az olasz Francesco Giorgit – Eva Kaili élettársát – és Nicolo Figa-Talamancát, a No Peace Without Justice nevű civil szervezet igazgatóját. A belga rendőrség csaknem 1,5 millió eurót foglalt le a brüsszeli régióban az ügyben végrehajtott házkutatások során. Egyes híradások szerint összesen hatvan EP-képviselő lehet érintett az ügyben.

A napokban lemondott az EP emberi jogi albizottságának elnöki tisztségéről a szintén gyanúba keveredett Marie Arena belga szocialista EP-képviselő – a fent említett Francesco Giorgi főnöke –, az Arab-félszigettel fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség alelnöki posztjáról pedig Marc Tarabella, aki ugyancsak szocialista és belga képviselője az EP-nek.

Roberta Metsola az átláthatóság javítása érdekében szigorúbb vizsgálat alá vetné az Európai Parlamentnél regisztrált lobbistákat, megkövetelve például tőlük azt, hogy igazolják az EU-n kívüli országokkal való hivatalos kapcsolatukat.

Az EP-képviselőket pedig arra köteleznék, hogy hozzanak nyilvánosságra minden olyan, lobbistával folytatott találkozót, amely az EP jelentéseivel vagy határozataival van összefüggésben, illetve minden külföldi utat is jelenteniük kellene. A javaslatcsomag továbbá előirányozza, hogy mandátumuk lejárta után az egykori EP-képviselők ne válhassanak azonnal egy adott vállalat vagy ország lobbistájává, a Politico hírportál szerint legalább két évnek kellene eltelnie. Ez a kitétel minden bizonnyal az olyan esetek elkerülését hivatott szolgálni, mint amilyen a fent említett Pier Antonio Panzerié, aki 2004–2019 között EP-képviselőként dolgozott, majd civil szervezet vezetőjeként szolgálta Katar és Marokkó érdekeit az Európai Parlamentben.

Roberta Metsola javaslataira reagálva a legnagyobb EP-frakció, egyben az Európai Néppárt vezetője, Manfred Weber a jó irányba tett lépésekről beszélt, míg Iratxe García Pérez, a szocialista pártcsalád frakcióvezetője úgy vélte, vissza kell szerezni az európai polgárok bizalmát.

Szakértők azonban megjegyzik: amíg az EP tagjai csak saját magukat vonhatják felelősségre, s az európai polgárok nem számoltathatják el őket, addig ezek az új intézkedések sem érnek sokat.

Borítókép: Az Európai Parlament jelképe a testület brüsszeli épületén. (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)