Finn miniszter: Finnország és Svédország eleget tett Törökország követeléseinek
Ha továbbra is blokkolja Törökország a finn és a svéd NATO-tagságot, az az egész védelmi szövetség hitelességét kikezdi, vélekedett a finn külügyminiszter a Dagens Nyheter svéd napilapnak adott interjújában. Pekka Haavisto szerint Törökország terrorizmussal kapcsolatos kritikája nemcsak a tagjelölt országokra irányul, hanem Európa számos más országára is érvényes, de a jelenlegi helyzet – amikor a két ország felvételét blokkolhatja – lehetőséget adott Ankarának a téma napirendre tűzésére. Finnországot nem éri annyi kritika a terrorszervezetekkel, és különösen a kurd PKK-val kapcsolatban, mint Svédországot, ugyanakkor a finn miniszter szerint Stockholm megtette, amit a három ország a májusi madridi NATO-csúcson memorandumba foglalt. A tárcavezető szerint vannak határok abban, mi az, amit megtehetnek a török követelések kapcsán, hiszen mindkét demokratikus ország követi a saját jogszabályait. Haavisto szerint most Törökországon van a sor, hogy lépjen.
A NATO a demokratikus országok szervezete, amely emberjogi elveket követ. Ezek a kérdések nagyon fontosak Svédország, Finnország és az összes skandináv ország számára
– fejtette ki a miniszter. Haavisto úgy véli, hogy mind Svédország, mind Finnország nagyrészt az európai irányvonalat követi a terrorizmus elleni küzdelem terén. Finnországban a terrorista tevékenységekben való részvételt már kriminalizálták, Svédországban pedig idén lépett életbe az az alkotmánymódosítás, amely szintén lehetővé teszi a terrorszervezetekben való részvétel kriminalizálását. A török képviselők több alkalommal is kinyilvánították, hogy nyitottak Finnország fogadására a NATO-ban, Svédország tekintetében azonban továbbra sem engednek. Pekka Haavisto nem lát arra esélyt, hogy országa Svédország nélkül a szövetség tagjává váljon, amit korábban maga Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is többször megerősített. „Ha csak ránézünk a térképre, láthatjuk, hogy nehéz lenne megtervezni az északi védelmet Svédország nélkül, és ugyanez vonatkozik a balti védelemre is” – hangsúlyozta a tárcavezető. Véleménye szerint két forgatókönyv van. Az egyik szerint már a nyári török választások előtt ratifikálhatja Ankara a két ország csatlakozási jegyzőkönyvét, a másik szerint csak utána. A miniszter az elsőt tartaná prioritásnak.
