Finn miniszter: Finnország és Svédország eleget tett Törökország követeléseinek
Ha továbbra is blokkolja Törökország a finn és a svéd NATO-tagságot, az az egész védelmi szövetség hitelességét kikezdi, vélekedett a finn külügyminiszter a Dagens Nyheter svéd napilapnak adott interjújában. Pekka Haavisto szerint Törökország terrorizmussal kapcsolatos kritikája nemcsak a tagjelölt országokra irányul, hanem Európa számos más országára is érvényes, de a jelenlegi helyzet – amikor a két ország felvételét blokkolhatja – lehetőséget adott Ankarának a téma napirendre tűzésére. Finnországot nem éri annyi kritika a terrorszervezetekkel, és különösen a kurd PKK-val kapcsolatban, mint Svédországot, ugyanakkor a finn miniszter szerint Stockholm megtette, amit a három ország a májusi madridi NATO-csúcson memorandumba foglalt. A tárcavezető szerint vannak határok abban, mi az, amit megtehetnek a török követelések kapcsán, hiszen mindkét demokratikus ország követi a saját jogszabályait. Haavisto szerint most Törökországon van a sor, hogy lépjen.
A NATO a demokratikus országok szervezete, amely emberjogi elveket követ. Ezek a kérdések nagyon fontosak Svédország, Finnország és az összes skandináv ország számára
– fejtette ki a miniszter. Haavisto úgy véli, hogy mind Svédország, mind Finnország nagyrészt az európai irányvonalat követi a terrorizmus elleni küzdelem terén. Finnországban a terrorista tevékenységekben való részvételt már kriminalizálták, Svédországban pedig idén lépett életbe az az alkotmánymódosítás, amely szintén lehetővé teszi a terrorszervezetekben való részvétel kriminalizálását. A török képviselők több alkalommal is kinyilvánították, hogy nyitottak Finnország fogadására a NATO-ban, Svédország tekintetében azonban továbbra sem engednek. Pekka Haavisto nem lát arra esélyt, hogy országa Svédország nélkül a szövetség tagjává váljon, amit korábban maga Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is többször megerősített. „Ha csak ránézünk a térképre, láthatjuk, hogy nehéz lenne megtervezni az északi védelmet Svédország nélkül, és ugyanez vonatkozik a balti védelemre is” – hangsúlyozta a tárcavezető. Véleménye szerint két forgatókönyv van. Az egyik szerint már a nyári török választások előtt ratifikálhatja Ankara a két ország csatlakozási jegyzőkönyvét, a másik szerint csak utána. A miniszter az elsőt tartaná prioritásnak.
Forrás: Dagens Nyheter
A tervezettnél több ideig működtetnek két belgiumi atomreaktort
Több mint fél évig tartó tárgyalások után a belga szövetségi kormány és az Engie energiavállalat megállapodott a Doel 4 és a Tihange 3 atomerőművek üzemidejének a meghosszabbításáról, jelentette be Alexander De Croo belga miniszterelnök hétfő esti sajtótájékoztatóján. Az egyezség értelmében mindkét atomreaktor – az eredetileg 2025-ig tervezett élettartama után, valamint a kilátásba helyezett felújítási és karbantartási munkálatokat követően – további tíz évig, 2035-ig aktív maradhat, s a felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy 2026. november 1-jén újraindítsák Belgium két legfiatalabb atomreaktorát.
Fontos döntést hoztunk ma. A lényeg, hogy már holnap elkezdődhetnek a munkálatok a két legfiatalabb reaktorunk üzemidejének a kiterjesztése érdekében, valamint elértük, hogy energiabiztonság terén újra a magunk urai lehetünk
– fogalmazott De Croo. Belgium korábban azt tervezte, hogy 2025-től nem használ atomenergiát a villamosenergia-termeléshez, azonban az orosz–ukrán háború arra kényszerítette a kormányt, hogy újragondolja energiastratégiáját. A belga kormány végül 2022 márciusában döntött úgy, hogy 2035-ig meghosszabbítja a Doel 4 és a Tihange 3 üzemidejét, hogy garantálja az ország megfelelő áramellátását. Az 1985-ben üzembe állított és eredetileg 2025-től leállásra ítélt reaktorokat a francia energetikai óriás, az Engie üzemelteti, amely viszont nem támogatta a reaktorok munkájának meghosszabbítását, különösen nem az újraindításhoz szükséges munkálatok határidejének a lerövidítésével. Az erről szóló tárgyalások az üzemeltető és a belga kormány között hónapok óta megállapodás nélkül húzódtak.
Akár kétezer polgári szolgálatost is behívhatnak Svédországban
Svédországban újra bevezetik a polgári szolgálati kötelezettséget, jelentette be hétfőn a miniszterelnök. Ulf Kristersson szerint a honvédelem erősítése miatt van szükség az intézkedésre, amelynek háttérben az egyre romló biztonságpolitikai helyzet és az ukrajnai háború áll. A polgári szolgálat azt jelenti, hogy a svéd állampolgárok behívhatók olyan társadalmilag fontos ágazatokba, mint az egészségügy, a gyermekellátás és a mentőszolgálat, fokozott szükségállapot vagy egy esetleges háború. Ezt a kötelezettséget 2010-ben felfüggesztette a kormány. Egy tavaly őszi, a polgári lakosság védelmével foglalkozó vizsgálat szerint öt év alatt hozzávetőleg 3000 civil szolgálatost kellene kiképezni a mentőszolgálat megerősítésére. A költséget 3,5 milliárd svéd koronára (125 milliárd forint) becsülték. A kormány dönthet arról, hogy mely tevékenységek tartoznak a polgári szolgálat körébe. A katasztrófavédelmi hivatal (MSB) szerint az első szakaszban akár 2000 mentésben járatos civilt is érinthet a rendelkezés.
Forrás: Svenska Dagbladet
A spanyolországi síterepek több mint fele bezár hóhiány miatt
A spanyol Állami Meteorológiai Ügynökség jelentése szerint tovább folytatódik a szokatlanul meleg időjárás, így hóra csak a magas hegyvidéki területeken lehet számítani, ami rendkívül rossz hír a síterepeknek és a szállodaiparnak. A téli üdülőhelyek spanyol szövetsége, az Atudem szerint ezen a héten 17 síterep marad zárva Spanyolországban, és csak 14 tud kinyitni. Tavalyhoz képest idén télen 10 fokkal magasabb az átlaghőmérséklet Spanyolországban, így nem csoda, hogy a történelmi meleg sok helyen kényszeríti térdre a 1700 méter alatti sípályákat. A tudósok szerint a jelenlegi téli kánikula illeszkedik egy hosszú távú trendhez: a klímaváltozás miatti stabil hőmérséklet-emelkedéshez. Jóslataik szerint a szokatlanul meleg telek egyre többször fognak ismétlődni. Kiemelik, hogy hasonló helyzet utoljára 2016-ban, előtte 2009-ben volt tapasztalható. A jövőben pedig még gyakoribb hőhullámok várhatók a téli időszakban. Az idei síszezont a magas energiaköltségek is tönkreteszik, ugyanis megdrágult a műhó előállítása, ami így nem jelent megoldást a spanyol síterepek többségének. Miután a hó előállítása drágább, ráadásul gyorsan is olvad, az üzemeltetők nem tudják nyereségessé tenni a szezont.
