Energiaár-plafont vezethet be a francia kormány a társasházakra
Olivier Klein lakásügyekért felelős francia miniszter vasárnap bejelentette, hogy a párizsi kabinet ugyanolyan energiaár-plafon bevezetésén dolgozik az energiaszolgáltatókkal a francia társasházak és a bérbeadók részére, mint amelyet a gazdasági miniszter, Bruno Le Maire január 6-án jelentett be a kisvállalkozások számára.
Le Maire múlt pénteki bejelentése szerint az energia-közműcégek 2023-ban garantálják, hogy a kisvállalkozások nem fizetnek megawattóránként 280 eurónál többet az áramért.
Az intézkedés hatszázezer kisvállalkozót segít majd a talpon maradásban. Ugyanezt az energiaügyi védőhálót terjesztené ki a lakásügyekért felelős miniszter a társasházakra (például a lakótelepekre) is. A tárgyalások szerint a garantált árplafon a társasházak elektromos központi fűtésére és/vagy a közös terek energiafelhasználására vonatkozik majd. Klein elmondta, hogy az intézkedés bevezetése után nem marad rés a védőhálón, ráadásul az árplafon visszamenőleges hatályú lesz: azoknál a társasházaknál, ahol extrém módon emelkedtek a költségek tavaly, ott utólag – azaz múlt évre vonatkozóan is – szabályozzák majd az árakat.
francetvinfo.fr , francetvinfo.fr
Drámaian romlik a helyzet a spanyol egészségügyi alapellátásban
Jelenleg hat spanyolországi autonóm közösségben tartanak sztrájkot a háziorvosok és a védőnők, más területeken pedig vagy későbbre jelentettek be munkabeszüntetést, vagy fontolgatják annak megtartását, miután egyre hosszabb várólisták alakulnak ki az idő és a pénzügyi források hiánya miatt. Az alapellátási kezelések időpontja mindenhol csúszik, egy spanyolországi betegnek átlagosan 8,8 napot kell várnia arra, hogy a háziorvosával egyeztethessen egészségi állapotáról.
A betegek véleményét gyűjtő egészségbarométer szerint 2019 óta 52 százalékkal nőtt az átlagos várakozási idő aközött, hogy egy páciens időpontot kér, majd találkozik a háziorvosával. Több közösségben, például Murciában, Madridban, a Baleár-szigeteken és Andalúziában is meghaladja a 70 százalékot azoknak az állampolgároknak az aránya, akik azt nyilatkozták, hogy több mint egy napot vesz igénybe az ellátásuk.
Valenciában és Katalóniában a legdrámaibb a helyzet, ott az átlagos várakozási idő meghaladja a tíz napot. Az orvosi szövetségek tájékoztatása szerint a probléma nem új keletű, már a koronavírus-járvány előtti években is igyekeztek felhívni a figyelmet az alapellátásban tapasztalható veszélyekre, majd ezt a helyzetet a pandémia csak súlyosbította. A várólisták növekedésének oka elsősorban a szakember- és forráshiány. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint Kasztília és León, valamint Madrid közösség területén például kiemelten rossz a helyzet, ott ezer páciensre mindössze 1,11, illetve 0,68 szakember jut. A várakozási idők növekedése miatt egyre több beteg hagyja abba kezelését vagy fordul a sürgősségi osztályhoz, miközben a problémája nem oda tartozik.