Energiaár-plafont vezethet be a francia kormány a társasházakra
Olivier Klein lakásügyekért felelős francia miniszter vasárnap bejelentette, hogy a párizsi kabinet ugyanolyan energiaár-plafon bevezetésén dolgozik az energiaszolgáltatókkal a francia társasházak és a bérbeadók részére, mint amelyet a gazdasági miniszter, Bruno Le Maire január 6-án jelentett be a kisvállalkozások számára.
Le Maire múlt pénteki bejelentése szerint az energia-közműcégek 2023-ban garantálják, hogy a kisvállalkozások nem fizetnek megawattóránként 280 eurónál többet az áramért.
Az intézkedés hatszázezer kisvállalkozót segít majd a talpon maradásban. Ugyanezt az energiaügyi védőhálót terjesztené ki a lakásügyekért felelős miniszter a társasházakra (például a lakótelepekre) is. A tárgyalások szerint a garantált árplafon a társasházak elektromos központi fűtésére és/vagy a közös terek energiafelhasználására vonatkozik majd. Klein elmondta, hogy az intézkedés bevezetése után nem marad rés a védőhálón, ráadásul az árplafon visszamenőleges hatályú lesz: azoknál a társasházaknál, ahol extrém módon emelkedtek a költségek tavaly, ott utólag – azaz múlt évre vonatkozóan is – szabályozzák majd az árakat.
francetvinfo.fr , francetvinfo.fr
Drámaian romlik a helyzet a spanyol egészségügyi alapellátásban
Jelenleg hat spanyolországi autonóm közösségben tartanak sztrájkot a háziorvosok és a védőnők, más területeken pedig vagy későbbre jelentettek be munkabeszüntetést, vagy fontolgatják annak megtartását, miután egyre hosszabb várólisták alakulnak ki az idő és a pénzügyi források hiánya miatt. Az alapellátási kezelések időpontja mindenhol csúszik, egy spanyolországi betegnek átlagosan 8,8 napot kell várnia arra, hogy a háziorvosával egyeztethessen egészségi állapotáról.
A betegek véleményét gyűjtő egészségbarométer szerint 2019 óta 52 százalékkal nőtt az átlagos várakozási idő aközött, hogy egy páciens időpontot kér, majd találkozik a háziorvosával. Több közösségben, például Murciában, Madridban, a Baleár-szigeteken és Andalúziában is meghaladja a 70 százalékot azoknak az állampolgároknak az aránya, akik azt nyilatkozták, hogy több mint egy napot vesz igénybe az ellátásuk.
Valenciában és Katalóniában a legdrámaibb a helyzet, ott az átlagos várakozási idő meghaladja a tíz napot. Az orvosi szövetségek tájékoztatása szerint a probléma nem új keletű, már a koronavírus-járvány előtti években is igyekeztek felhívni a figyelmet az alapellátásban tapasztalható veszélyekre, majd ezt a helyzetet a pandémia csak súlyosbította. A várólisták növekedésének oka elsősorban a szakember- és forráshiány. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint Kasztília és León, valamint Madrid közösség területén például kiemelten rossz a helyzet, ott ezer páciensre mindössze 1,11, illetve 0,68 szakember jut. A várakozási idők növekedése miatt egyre több beteg hagyja abba kezelését vagy fordul a sürgősségi osztályhoz, miközben a problémája nem oda tartozik.
Ismét támadják a kormányt az olaszországi civil szervezetek
Nem csillapodik a feszültség az olasz kormány és a Földközi-tengeren mentési műveleteket végző civil szervezetek között. A nem kormányzati szervek azzal vádolják a Meloni-kormány belügyminiszterét, Matteo Piantedosit, hogy a civil hajók működésére vonatkozó szabályozásokkal valójában lassítani akarja a tengeri életmentési műveleteket.
A civil hajók tevékenységére vonatkozó szabályrendszerben újdonságnak számít, hogy az első mentési műveletet követően kikötőért kell folyamodniuk, és nem tartózkodhatnak napokon keresztül a tengeren többszörös művelet végrehajtására, ahogyan azt korábban tették.
A másik lényeges újdonság, hogy a kormány nem a legközelebbi szigeteken, hanem a félsziget távolabbi kikötőiben engedélyezi a civil hajók partraszállását. Az Orvosok Határok Nélkül civil szervezet hajója, a Geo Barents fedélzetén 73 bevándorlóval, valamint az SOS Mediterranée szervezet Ocean Viking hajója 37 túlélővel Ancona kikötőjében horgonyozhat le a napokban – jelentette be a belügy. A két civil szervezet meglátása szerint a kormány megsérti a nemzetközi tengeri szabályokat azzal, hogy akár többnapos utat igénybe vevő távoli kikötőbe irányítja a hajókat. A korábban mellőzött Livorno, Ravenna, Taranto, Salerno és Bari kikötői is készen állnak a civil hajók fogadására. A déli szigetek tehermentesítése sem utolsó szempont, hiszen a lampedusai befogadóközpontban jelenleg több mint ezer személy tartózkodik annak ellenére, hogy a hétvégén 430 bevándorlót szállítottak a félsziget belsejében lévő hot spotokba.
Szabályozná az influenszerek jogait és kötelességeit a francia kormány
A francia gazdasági miniszter, Bruno Le Maire bejelentette, hogy a francia kormány magatartási kódexet hoz létre, amellyel a Franciaországban jelenleg aktív 150 ezer influenszer kereskedelmi tevékenységét tereli majd szabályozott keretek közé, hogy megvédje a franciaországi vásárlók érdekeit.
A miniszter szerint a magatartási kódexre azért van szükség, mert bár az online influenszerek jelentős része becsületes és tiszteletben tartja a már létező szabályokat vagy morális elveket, az utóbbi időben megszaporodtak a fogyasztókat érintő csalások, illetve azok a – burkolt – reklámok, amelyekben az influenszer elfelejtette közölni, hogy egy-egy termék vagy szolgáltatás népszerűsítése kereskedelmi célú, azaz fizetett reklámról van szó.
Az internetes véleményformálók tevékenységét pedig Franciaországban internetezők milliói követik különösen a divat, a sport, a szépségápolás és a turizmus területén, az influenszerek pedig központi – befolyásoló – szerephez jutottak a franciák életében. A magatartási kódex megalkotását megelőzően a francia kormány online nemzeti konzultációt indított, hogy információt gyűjtsön a lakosságnak az influenszerek tevékenységével kapcsolatos tapasztalatairól. A konzultációban az internetezők tizenegy tervezett intézkedéssel kapcsolatban, négy témakörben fejthetik ki a véleményüket: az influenszerek jogai és kötelezettségei, a szellemi tulajdon, a fogyasztóvédelem és az ágazat irányítása témájában. A konkrét, véleményezendő javaslatok között szerepel például az influenszer hivatalos definíciója, a véleményformálók és a márkatulajdonosok (a hirdetők) közötti megállapodások, illetve annak a lehetősége, hogy bizonyos termékeket az influenszerek ne népszerűsíthessenek. Az online konzultációval párhuzamosan – illetve még februárban is – nyolc, a feladattal megbízott munkacsoport is ülésezik a gazdasági és pénzügyminisztérium, valamint a témában érintett ágazatok képviselőinek a részvételével.
