Orosz származása miatt utasítanak ki egy ukrán állampolgárt Stockholmból
Egy 87 éves ukrán állampolgárt utasít ki Stockholm, csak mert orosz származású. Az idős hölgy még 2022 márciusában menekült el a bombázott Kijevből, ahol 15 éve élt ukrán állampolgárként. Lidia Prokhrenko lánya már régebb óta Svédországban élt, így hozzá és svéd férjéhez költözött. Idén nyáron a Svéd Migrációs Ügynökség (Migrationsverket) úgy döntött, hogy a nőt kiutasítja Oroszországba, mivel Lidia Prokhrenkóról azt vélelmezik, hogy erős kapcsolatban áll hazájával, Oroszországgal. Lidia fellebbezést nyújtott be a bevándorlási bíróságnak a határozat ellen, de a hatóság elutasította a felülvizsgálatot.
Az ítélet szerint Prokhrenkónak legkésőbb négy héten belül el kell hagynia az országot. Ugyanakkor az idős hölgynek nincsen Oroszországban lakása, sőt a család szerint veszélybe kerülne, mint ukrán állampolgár, jobb esetben elmegyógyintézet, rosszabb esetben börtön várna rá.
Az asszony ügyvédje a svéd köztévének elmondta, ügyfele közvetlen életveszélyben lenne Oroszországban, mivel ügyével kapcsolatban több cikk is megjelent, ahol nyíltan beszélt az orosz agresszióról, valamint orvosi igazolások állnak rendelkezésére – melyeket a migrációs hivatal is ismer –, hogy a több betegségben szenvedő ügyfele egészségügyi ellátásának megszakadása is végzetes lehet. A migrációs hivatal nem nyilatkozik egyedi esetekről, de a hatóság sajtóreferense elmondta, hogy általában az adott illető Svédországhoz és családjához fűződő kapcsolatát vizsgálják, amikor a kitoloncolásról döntenek. A sajtóreferens hangsúlyozta: a vonatkozó szabályokat nem a svéd migrációs hivatal, hanem a kormány alkotja meg.
Forrás: SVT
A szentek sorában szeretnék látni Ratzinger pápát a hívek
Vasárnaptól látogatható XVI. Benedek emeritus pápa sírja a vatikáni Szent Péter-bazilika kriptájában, jelentette be az újságíróknak Matteo Bruni, a szentszéki sajtóterem igazgatója. A temetési szentmisét követően zárt szertartás során helyezték végső nyugalomra Joseph Ratzingert.
A nyugalmazott pápa személyesen, 2020-ban rendelkezett úgy, hogy ne szülőföldjén, hanem a pápák temetkezési grottájában helyezzék el földi maradványait.
Egészen pontosan Szent II. János Pál pápa sírhelyén, hiszen miután a lengyel pápát szentté avatták, földi maradványait a Szent Péter-bazilikában, a Michelangelo Pietája melletti mellékoltár alatt helyezték el. A temetést Giovanni Battista bíboros, a bíborosi testület dékánja vezette. A zártkörű szertartáson jelen voltak még a pápa legközelebbi munkatársai és rokonai, illetve Georg Ganswein érsek, Ratzinger személyi titkára is. A ciprusfából készült koporsót vörös szalaggal kötötték át, majd ezt három viaszpecséttel rögzítették. Ezt követően fémkoporsóba helyezték és lehegesztették. Ezután engedték le a koporsót a márványból kialakított sírkamrába. A téren megjelent hatalmas tömeg már a temetési szertartáson azt skandálta, „santo subito’, amely azt jelenti, hogy szentség hírében hunyt el. A hívők mielőbb a boldogok, majd a szentek sorában szeretnék tisztelni a német pápát. A búcsúvétel pillanataiban Ferenc pápa úgy fogalmazott, hálásak vagyunk bölcsességéért.
Forrás: ilgiornale.it
Zuhanórepülésben a svéd ingatlanpiac
A svéd háztartásoknak tavaly 10-15 százalékos reáljövedelem-csökkenést kellett elkönyvelniük, majd erre rakódott a jelzáloghitel-kamatok jelentős emelkedése, miközben a lakosság ingatlanjainak értéke drasztikusan csökkent. Az SBAB bank a hét elején bemutatta, hogy a lakhatási célú ingatlanok értéke 17 százalékkal csökkent tavaly az előző évhez képest. A pénzintézet előrejelzése szerint az esésnek egyelőre nincsen vége. A bank szerint az értékcsökkenés 22 százaléknál állhat meg, valamint az árak idén stabilizálódhatnak.
Tor Borg közgazdász, a Citymark elemzési vezetője ennél borúlátóbb, szerinte további tízszázalékos csökkenésre lehet számítani, azaz átlagosan 27 százalékos lesz az értékvesztés. A szakember szerint minden háztartás számára feszítetté válik a gazdasági helyzet, ami a kereslet további egyértelmű csökkenésével jár.
Borg értékelését osztja Cecilia Hermansson, a Swedbank korábbi vezető közgazdásza, valamint egy ingatlangazdasági kutatóintézet munkatársa is. „Folyamatos szakadék tátong aközött is, hogy az eladók mit szeretnének kapni, és amit a vevők hajlandóak adni, így a lakásárak esésének folyamata még nem zárult le” – mondta el Hermansson. Egyikük sem hiszi, hogy a svéd jegybank, a Riksbank csökkentené az alapkamatot 2023-ban, ugyanakkor mindketten úgy vélik, hogy a háztartások hitelkamatokkal és munkaerőpiaccal kapcsolatos bizonytalansága aggasztó gazdasági tényezővé válhat. Az árcsökkenés jobban fogja érinteni az elektromos fűtésű családi házakat, míg a távfűtésű lakások ára mérsékeltebben csökken. A 27 százalékos átlagos csökkenés azt jelenti, az ingatlanárak visszatérnek a 2018-as árszintre.
Forrás: Svenska Dagbladet
