Egy nappal azután, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz titkosszolgálatok Moldova elpusztításáról szóló terveinek kijevi lehallgatásáról beszélt, benyújtotta lemondását Natalia Gavrilita moldovai kormányfő. A chisinaui kabinet vezetője nem indokolta távozását. Maia Sandu moldovai elnök eddigi biztonsági tanácsadóját, volt belügyminisztert, Dorin Receant bízta meg a miniszterelnöki feladatok ellátásával.
A moldovai hírszerző és biztonsági szolgálat csütörtökön megerősítette, hogy az állam stabilitásának aláaknázását célzó orosz akciót leplezett le, miután az ukrán elnök az európai uniós állam- és kormányfők ülésén közölte: Oroszország tervezett akcióiról tájékoztatta Maia Sandut. Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője megkeresésünkre elmondta:
a Zelenszkij által a moldovai kormánynak átadott dokumentumról annyit lehet tudni, hogy hírszerzési termék, és a tavaly február 24-i Ukrajna elleni orosz támadás stratégiai elveit követi, azaz „denácifikálás, demilitarizálás”, áthelyezve ezeket moldovai környezetre.
– Az ukrán segítségnek előzményei vannak. A moldovai média az elmúlt évben több alkalommal közölt olyan híreket, amelyek forrásaként az ukrán titkosszolgálatot, az SBU-t jelölte meg és amelyek a chisinaui oroszbarát tüntetések mögötti orosz kormányzati támogatást tárták fel, valamint Moldovában működő orosz titkosügynököket is azonosítottak. Ezen információk hatására az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat hozott tavaly Ilan Sor moldovai oroszbarát ellenzéki vezető ellen. A szankciót bejelentő washingtoni dokumentum szerint moldovai és amerikai tisztviselők attól tartanak hogy a Kreml Moldovát aláásó erőfeszítései csak fokozódhatnak, ha Ukrajnában további veszteségeket szenved el az orosz hadsereg – fogalmazott a Magyar Nemzetnek a szakértő.
Szerinte a most zajló bahmuti offenzívát is segítve szándékozik destabilizálni Moszkva Chisinaut.
Barabás T. János úgy látja, Moszkvának érdeke lehet az ukrán és nyugati erőket a Dnyeszter környékén lekötni, valamint segítséget adni a jelenleg elszigetelt szakadár Transznisztriának, amely egy esetleges Odessza elleni támadás kiindulópontja lehetne. Hozzátette: a Moldova elleni fellépés révén a Kreml arra is számít, hogy a Balkán államai óvatosabban támogatják Ukrajnát. A szakértő ugyanakkor kevéssé tart valószínűnek egy Moldova elleni katonai támadást a közeljövőben. Mint mondta, az ukrán titkosszolgálat említett jelentésében valószínűleg inkább egy hibrid támadás veszélye szerepelhet, amelynek része lehet moldovai utcai tüntetések szervezése, belpolitikai válság gerjesztése, energiaválság létrehozása, szabotázsakciók, médiapropaganda, de az orosz flotta korlátozott rakétatámadásai sem kizárhatók.
A mostani kormánybukással kapcsolatban Barabás T János – chisinaui forrásaira hivatkozva – a kabineten belül több hónapja érzékelhető feszültségeket említette. A lemondás kiváltó okának viszont a biztonsági válságot tartja. – Gavrilita és néhány miniszter lemondása után határozottabb, atlantistább vezetők jönnek – mondta az elemző.
Borítókép: Natalia Gavrilita moldovai miniszterelnök bejelenti kormánya lemondását egy chisinaui sajtóértekezleten 2023. február 10-én. A Cselekvés és Szolidaritás Pártját (PAS) vezető Gavrilita 2021 augusztusában lépett hivatalba (Forrás: MTI/AP/Aurel Obreja)
