Megosztja a Republikánus Pártot a háború

A Republikánus Párt legnépszerűbb elnökjelölt-várományosai, Donald Trump és Ron DeSantis egy­aránt ellenzik az ukrajnai háborút, és Joe Biden adminisztrációjának szemére vetik, hogy Washington jelenleg túlságosan is aktív szerepet vállal Ukrajna és Oroszország konfliktusában. A felmérések alapján a konzervatív szavazók is egyre kevésbé akarják támogatni Kijevet, van azonban az amerikai konzervatívoknak egy másik szárnya is, amely a jelenleginél is agresszívabb oroszellenes politikát tartana helyénvalónak – kérdés, melyik álláspont győzedelmeskedik a párton belül a jövőre esedékes elnökválasztásokig.

US-DONALD-TRUMP-HOLDS-A-"WELCOME-HOME"-RALLY-IN-SOUTH-FLORIDA Fotó: JOE RAEDLE

Úgy tűnik, a 2024-es elnökválasztáson a Fehér Ház kulcsát visszaszerezni kívánó Republikánus Párton belül az Egyesült Államok ukrajnai szerepvállalása körüli megosztottság lehet a legjelentősebb törésvonal az elkövetkező hónapokban, amikor kezdetét veszi az elnökválasztási előválasztás. A jobboldali párt lehetséges elnökjelöltjei ugyanis egymással teljesen ellentétes álláspontot fogalmaznak meg azzal kapcsolatban, hogy Joe Biden demokrata elnök jelenlegi kormánya túl sokat vagy túl keveset tesz-e Ukrajna Oroszország elleni küzdelmének megsegítése érdekében.

Abban természetesen teljes egyetértés van, hogy a Biden-adminisztráció rosszul kezeli a helyzetet, ezt leszámítva azonban két egymással ellentétes tábor kezd körvonalazódni: az egyik szerint Washington jelenleg túlságosan is aktív szerepet vállal az ukrajnai háborúban – ezt az álláspontot képviseli például Donald Trump volt elnök és Ron DeSantis floridai kormányzó. A másik tábor – amelyben az egykori Trump-adminisztráció több tisztviselője is feltűnik – ugyanakkor a Biden-kormányzatnál is agresszívabb álláspont mellett érvel Oroszországgal szemben.

Miközben Trump és DeSantis azzal vádolta Bident, hogy szükségtelen összecsapásokat provokált azzal, hogy hétfőn Ukrajnába utazott, addig Nikki Haley volt ENSZ-nagykövet – aki múlt héten jelentette be, hogy megméreti magát a republikánus elnökjelöltségért folyó küzdelemben – egy iowai fórumon arról beszélt: ez a háború nem csak Ukrajnáról szól. „Ez egy háború a szabadságért. És ez egy háború, amit meg kell nyernünk” – mondta Trump korábbi ENSZ-nagykövete.

Trump egyébként egy kedden közzétett videóban arról beszélt, hogy a harmadik világháború még soha nem volt olyan közel, mint most, és ígéretet tett, hogy „megtisztítja a Fehér Házat” az összes háborús uszítótól és Amerika utolsó globalistáitól a mélyállamban.

Ezzel szemben Haley szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai törekvéseit éppen azért szükséges megállítani, hogy elkerüljünk egy újabb világháborút. „Ha megnyerjük ezt a szabadságharcot, az jelzés lesz minden ellenségünknek. Ha elveszítjük ezt a szabadságharcot, Oroszország azt mondta, hogy Lengyelország és a Baltikum következik, és akkor világháború lesz” – mondta.

Ron DeSantis floridai kormányzó (Fotó: AFP/Octavio Jones)

Mike Pence, Trump egykori alelnöke, aki szintén fontolgatja indulását az elnökjelöltségért, kedden a Fox Newsnak azt mondta: az Egyesült Államoknak „harcban kell maradnia” Ukrajna támogatásában az orosz invázióval szemben. „Mi egy proxyháborúban veszünk részt a Szovjetunió ellen, az ukránok harcolnak ellene. És tényleg úgy gondolom, hogy nagyon fontos, hogy ezt végigcsináljuk” – fogalmazott Pence. DeSantis szerint ugyanakkor épp hogy nem áll Amerika érdekében proxyháborúba keveredni Kínával vagy Oroszországgal.

Trump és DeSantis egyébként a Republikánus Párt két legnépszerűbb elnökjelölt-aspiránsa, békepárti álláspontjuk tehát markánsan megjelenik a konzervatívok hozzáállásában.

Marjorie Taylor Greene republikánus képviselő például tíz képviselőházi társával közösen útnak indította az Ukrajnai fáradtság elnevezésű határozatot, amely az Ukrajnának nyújtott katonai és pénzügyi segélyek felfüggesztésére szólított fel.

Számos jobboldali politikai kommentátor, például a Fox News sztárműsorvezetője, a Magyarországot is megjárt Tucker Carlson is rendszerint azt az álláspontot képviseli, hogy a háborúnak mielőbb véget kell vetni, egy friss felmérés szerint pedig a republikánus és a demokrata szavazók is egyre kevésbé akarják támogatni Ukrajnát. A Pew Rersearch Center által végzett közvélemény-kutatás szerint ugyanis nőtt azon amerikaiak száma, akik szerint az Egyesült Államok túlságosan sok támogatást nyújt Kijevnek: a jobboldali szavazók kilenc százaléka gondolta még ezt tavaly márciusban, közvetlenül a háború kitörése után, idén januárban viszont már negyven százalékuk. Ugyanez az arány a baloldali szavazóknál ötről 15 százalékra nőtt.

Borítókép: A Republikánus Párt legnépszerűbb elnökjelölt-várományosai, Donald Trump és Ron DeSantis egy­aránt ellenzik az ukrajnai háborút (Fotó: EUROPRESS/AFP)