A jelenlegi válság lehetőséget nyújt a Nyugat-Balkán európai integrációs folyamatának felgyorsítására, ez nem csak Magyarország nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdeke lenne, hanem európai érdek is – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai integrációért felelős új szerb miniszterrel, Tanja Miscseviccsel közösen tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború és az arra válaszul elrendelt szankciók miatt a kontinens súlyos biztonsági, gazdasági és energiaellátási krízissel szembesül.
Aláhúzta: ezért is lenne fontos, hogy mielőbb véget érjen a fegyveres konfliktus, de van olyan módszer, amely segíthetne az Európai Uniónak a helyzet javításában még a mostani nehéz körülmények között is, ez pedig a bővítési folyamat felgyorsítása.
„A nyugat-balkáni térség integrációja nemcsak Magyarország nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdeke, hanem európai érdek is. És azt gondoljuk, hogy a mostani válság egyfajta lehetőséget is biztosít arra, hogy az európai integrációs folyamatot felgyorsítsuk” – tette hozzá. Majd rámutatott, hogy Szerbia felvétele a régió legnagyobb államaként kulcsfontosságú lenne, ezért a közösségnek meg kellene nyitnia mind a tizenhárom olyan csatlakozási fejezetet, amelynek esetében ez eddig nem történt meg.
Szijjártó Péter a folyamatot elfogadhatatlanul lassúnak minősítette, és szavai szerint ez Brüsszel és az eljárást „tudatosan lassító”, „képmutató” tagországok szégyene. „Mindazok, akik lassítják a bővítést, azok valójában az Európai Uniót gyengítik” – fogalmazott.
Márpedig – mint kiemelte – Szerbia hozzáadna az Európai Unió fizikai, gazdasági és energiaellátási biztonságához, amit Magyarország példája is bizonyít. A fizikai biztonságról szólva arról számolt be, hogy a migrációs nyomás egyre nő, és „naiv illúzió” lenne azt gondolni, hogy csökkenni fog, mivel a kiváltó okok is mind súlyosbodnak. Ezért az együttműködés Belgráddal minden eddiginél kritikusabb fontosságú a határok védelme szempontjából. „Magyarország természetesen meg fogja védeni a határát, még úgy is, hogy nem kap ehhez semmifajta segítséget Brüsszelből. Megvédjük a határunkat, nem engedjük be az agresszív migránsokat, s emellett segítünk Szerbiának is abban, hogy a védelmi vonalat minél inkább délre toljuk” – mondta. A miniszter a gazdasági területtel kapcsolatban emlékeztetett, hogy tavaly 68 százalékos bővülés után elérte a hatmilliárd eurót, és ezzel rekordot döntött a magyar–szerb kereskedelmi forgalom értéke.
Készen állunk arra, hogy a határ menti gazdaságfejlesztési programokra az európai uniós forrásokat lehívjuk
– közölte.
Az energiabiztonsággal összefüggésben pedig leszögezte, hogy Magyarország 2022-ben nagyjából ötmilliárd köbméternyi földgázt importált Szerbián, az egyetlen olyan vezetéken keresztül, amely 100 százalékos kapacitással üzemel a mai napig Kelet és Nyugat között. „Ha Szerbia nem lenne megbízható tranzitország a földgázszállításban, akkor Magyarország nagyon nagy bajban lenne” – fogalmazott. „Minél szorosabb az együttműködés Szerbiával, minél szorosabban együttműködünk a migráció elleni küzdelemben, minél szorosabb a gazdasági együttműködésünk, minél szorosabb az energiaellátás terén folytatott együttműködésünk, Magyarország annál jobb helyzetben van” – összegzett. „És ha Szerbiával az Európai Unió is szorosabban együttműködne a fizikai biztonság, az energiaellátás biztonsága és a gazdaság terén, akkor az Európai Unió is jobb helyzetbe kerülhet” – tette hozzá.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hivatalában fogadja Tanja Miscsevics szerb európai integrációért felelős minisztert 2023. február 21-én (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
