Ferenc pápa kijelentette, három nappal a magyarországi látogatása után ki akarja fejezni háláját mindenkinek, aki részt vett az út megvalósításában és kísérte őt imájával is. A hatóságokat, a helyi egyházat és a bátor és emlékezetben gazdag magyar népet említette. Hangsúlyozta, budapesti tartózkodása során minden magyar szeretetét érezte.
Az út két központi jelképének a gyökereket és a hidakat nevezte. Azt mondta, zarándokként érkezett a magyar néphez, melynek történelmét – II. János Pál pápa 1996-os magyarországi látogatása első beszédének szavait idézve – szentek és hősök, alázatos és dolgos emberek határozták meg.
Így igaz: sok egyszerű és dolgos embert láttam, akik büszkén őrzik a saját gyökereikhez való kötődést
– jelentette ki az egyházfő. Úgy vélte, az egyház tagjaival és a fiatalokkal tartott találkozókon elhangzott tanúságtételek rámutattak, hogy a gyökereket mindenekelőtt a szentek képviselik: a szentek, akik életüket áldozták a népért, a szeretet evangéliumát hirdették, fényt adtak a sötétség pillanataiban. Hozzátette: a múlt szentjei ma is segítenek a csüggedéssel és a holnaptól való félelemmel szemben, nem felejtve, hogy Krisztus a jövőnk – idézte Ferenc pápa a magyarországi látogatás mottóját.
Kifejtette, a magyar nép szilárd keresztény gyökereit próbára tették, a magyarok hite tűzpróbát állt ki. A XX. századi ateista üldözésekről beszélt, a meggyilkolt vagy szabadságuktól megfosztott püspökökről, szerzetesekről, világiakról. – De miközben próbálták kivágni a hit fáját, a gyökerek érintetlenek maradtak: rejtett, de szilárd egyház maradt, titokban felszentelt papokkal, akik az evangéliumot a gyárakban dolgozva tanúsították, miközben a nagymamák szintén titokban evangelizáltak – mondta Ferenc pápa.
Hozzátette, a kommunista elnyomást a nácizmus, a zsidók deportálásának tragédiája előzte meg.
Abban a borzalmas népirtásban sokan kitűntek ellenállásban és az áldozatok védelmében, és ez azért volt lehetséges, mert a közös együttélés gyökerei szilárdak voltak. A hit és a nemzet kötelékei így segítettek a szabadság visszatérésében
– hangoztatta. Az eredeti szövegtől eltérve, Ferenc pápa kijelentette: – Rómában is van egy ügyes magyar költőnőnk, aki átélte ezeket a megpróbáltatásokat, és igyekszik átadni a fiataloknak, mekkora szükség van arra, hogy ideálokért harcoljunk, hogy ne győzzön le az üldöztetés. Az egyházfő a Rómában élő, holokauszttúlélő Edith Bruckra utalt, akit a pápa fel is köszöntött, mivel szerdán ünnepli 92. születésnapját.
A fiatalokkal a Papp László Budapest Sportarénában és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott találkozókat felidézve Ferenc pápa kijelentette, hogy Európát a „gyökerek elfojtása” jellemzi, melyben az érzéstelenítőként ható fogyasztási láz, az anyagi javakkal való megelégedés uralkodik, melyben az emberek elfelejtik a múltat, és egyénre szabott jelenben lebegnek.
– Egész Európa válságban van a másikkal való törődés, a közösség érzése, a közös álmok szépsége és a népes családok megteremtése terén - szögezte le. Úgy vélte, a magyar hatóságokkal tartott találkozókon kiemelt hangsúlyt kapott a különböző népek közötti békehidak építésének jelentősége. Európának az a küldetése, hogy békeépítő legyen a különbségek elfogadásával, a kapuin kopogtatók befogadásával – mondta.
