Lengyelország és Magyarország egykoron közeli kapcsolatai sokat változtak az utóbbi időben a magyar Ukrajna-politika miatt, így Varsónak ma szorosabb együttműködése van Romániával és a balti államokkal. Ezt Mateusz Morawiecki mondta minapi bukaresti sajtótájékoztatóján. Lengyelországban, valamint Romániában nemrég a lengyel–román szolidaritás napjává nyilvánították március 3-át. 102 évvel ezelőtt a Lengyel Köztársaság ezen a napon írta alá a Román Királysággal a kölcsönös védelmi szövetségről szóló egyezményt.
Megfelelés Washingtonnak
Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője a Magyar Nemzet megkeresésére elmondta: Lengyelországnak és Romániának az orosz birodalmi politika aktivizálódása, Törökország önálló biztonságpolitikája, valamint a német–francia páros kelet-európai passzivitása miatt egyre jelentősebb biztonsági szerepe van térségünkben, míg Magyarország biztonságpolitikai fontossága csökkent az elmúlt évtizedekben a Nyugat számára.
Ez egy olyan geopolitikai folyamat, amely több évtizede tart, és kevésbé függ a magyar kormányoktól. Románia lett a fekete-tengeri térség fő amerikai támaszpontja. Stabilabb lett a Nyugat-Balkán, utóbbi miatt volt fontos Budapest a NATO számára
− fogalmazott a szakértő, hozzátéve: a lengyel–román hangzatos dokumentumoknak egyik értelme, hogy jelezze az Egyesült Államoknak: „meg akarunk felelni nektek, olyanok vagyunk, mint ti, több mindent is ránk bízhattok”.
A V4 keresi új céljait
Az elemző szerint Bukarest nem vette át Budapest helyét a lengyel külpolitikában, hiszen Románia és Magyarország nincs egyazon súlycsoportban, más a magyar–román kapcsolatok funkciója. − Inkább arról van szó, hogy a növekvő kihívások miatt erősödik Lengyelország és Románia együttműködése, a V4 pedig keresi új céljait, amelyek inkább az ukrajnai háború után lesznek megfogalmazhatók.
Az idei lengyel–román magas szintű találkozók ugyanakkor egy minőségi ugrást jelentettek a két állam együttműködésében, így Varsó lobbizni fog román érdekekért, mint például a Fekete-tengeri biztonság erősítése vagy amerikai támogatás biztatása energia- és infrastruktúraprojektek ügyében
− húzta alá a szakértő. Barabás T. János ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy 2021-ben a lengyel–román kétoldalú kereskedelem tízmilliárd dollár körül alakult, amit kicsit meghaladott a magyar–román kétoldalú kereskedelem.
Sok ellentét
A vezető elemző úgy látja, nincs miért túlbecsülni a lengyel–román együttműködést, mert komoly stratégiai ellentétek is vannak a két ország között, túl sokat pedig nem tudnak egymásnak nyújtani. – Románia támogatja a német kezdeményezésű európai védelmi rakétapajzsot, ami izraeli technikával lenne megépítendő, Lengyelország ellenzi azt. Románia egy amerikai–francia egyensúlytartással építi fő szövetségi rendszerét, Lengyelország a francia–német párostól független hadiipart épít koreai és amerikai együttműködéssel. Másként alakítják globális szerepüket például Kínával kapcsolatban, Varsó nem akarja megkötni kezeit, bármennyire atlantista is.
A kül- és biztonságpolitikai különbségek azt jelentik, hogy nem lesz közös lengyel−román stratégia korunk kihívásaira, hanem az együttműködés szűkebb szegmenseit keresik majd konkrét projektekben.
Ez sem fog könnyen menni, lásd a Három tenger kezdeményezés közös infrastruktúraépítési projektjeinek lemaradását − mondta Barabás T. János.
Borítókép: Mateusz Morawiecki (balra) lengyel miniszterelnök és Nicolae Ciuca román kormányfő (Fotó: Getty Images/NurPhoto/Mateusz Wlodarczyk)
